179642. lajstromszámú szabadalom • Ejárás földbe fektetett csővezeték teherbírásának növelésére
’■'TM*., ; 'Ul’l'li ''|***I MAGYAR SZABADALMI 179642 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bm Bejelentés napja: 1974. X. 31. (OE—222) Nemzetközi osztályozás:^] F 16 L 9/04 Közzététel napja: 1981. IX. 28. F 16 L 9/08 F 16 L 9/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. r e Szabadalmi Tár A Feltalálók: dr. Oelberg Gusztáv, oki. mérnök, 60% dr. Márkus Gyula, oki. mérnök, 40% Eljárás földbe fektetett csővezeték teherbírásának növelésére 1 A találmány földbe fektetett csővezeték teherbírásának növelésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eljárással elsősorban betonanyagú csővezetékek — például csatornák, átereszek — teherbírása növelhető, de például műanyag nyomócsövek teherbírásának növelésére is alkalmas a találmány. A földbe fektetett csővezetékek terhelése az egyre növekvő súlyú járművek elterjedésével világszerte rohamosan növekszik, és a csővezetékeknek e többletterheléssel szembeni védelme jelentős problémát okoz a szakembereknek. A talajjal körülvett csővezetékre felülről függőleges erő hat, amely a statikus földnyomás és dinamikus járműterhelés eredőjeként keletkezik. Ezt az erőt a csővezeték alatt levő talajtömeg által kifejtett, alulról felfelé ható reakcíóerő egyensúlyozza. E két ellentétes irányú erő a csővezetéket összelapítani igyekszik, aminek hatására a cső oldalirányú deformációt szenved. E deformációt a talaj oldalnyomása nem képes meggátolni, mert a földvisszatöltés kellő tömörítése a gyakorlatban nem biztosítható. Az egyre inkább általánossá váló gépi árokkiemelés miatt a szükségesnél rendszerint szélesebb árkok készülnek. így a nem megfelelően tömörített oldalsó talajtömeg mennyisége nő, és minél nagyobb az árokszélesség, a viszonylag laza talaj annál kevésbé alkalmas a cső oldalsó megtámasztására. A csővezetékek teherbírását bizonyos esetekben azáltal igyekeznek megnövelni, hogy a csőfektetésnél az alapul szolgáló ágyazatot körívesen kiszélesítik. Az ágyazat anyagaként homokot, homokos kavicsot vagy betont használnak. Teljes értékű megtámasztást olyan 2 betonágyazat jelentene, amely a csövet alulról a két váll-vonalig körülveszi; ennek kialakítása azonban időben elhúzódó, élőmunkaigényes, költséges és nehézkes, a csővezetéképítés szerelő jellegét gátolná, emellett a fel- 5 ső csőrész sérülése esetén a javítást (cserét) is olymértékben nehezíti, hogy alkalmazására a gyakorlatban nem kerül sor. Ezért rendszerint 30—90°-os középponti szögű homokos kavics-ágyat szoktak készíteni. Mivel a fentiek szerint megbízható oldalirányú meg- 10 támasztásra nem lehet számítani a vonatkozó szabványok is általában — az oldalirányú megtámasztás elhanyagolásával — csak a függőleges erők számításba vételét írják elő, ami értelemszerűen viszonylag nagy mértékadó feszültséget eredményez. 15 Amint ezt a későbbiekben még részletesen kifej tj ük, az érvényben levő szabványok szerint gyártott NA—500 jelű betoncsövek „A” osztályú közúti terhelés esetén 30°-os középponti szögű kavicságyazat esetén elvben egyáltalán nem, 90°-os kavicságyazatban legfeljebb 20 2,20 m földtakarás esetén alkalmazható; viszont az NA—800-as betoncsövet még 90°-os középponti szögű kavicságyazatban a minimális 1 m-es földtakarással sem szabadna alkalmazni. E csöveket részleges vagy teljes körülbetonozással (gyakran vasbetont készítenek) igye- 25 keznek használatra alkalmassá tenni, ez azonban rendkívül gondos kivitelezést igénylő, nagy helyszíni élőmunkával végezhető művelet, ami az iparosított csőfektetési munkafolyamatok közé nem illeszkedik, egyébként is, a munkaerő hiánya miatt ilyen jellegű munkák 30 megbízható végrehajtására egyre kevésbé lehet számí-179642
