179552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-n-propilamin előállítására
MAGYAR këpkOztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 179552 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VII. 06. Közzététel napja: 1982. II. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. VI. 30. (NA—1142) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 07 C 87/12 Feltalálók és a Szabadalmas a füzet végén található. Eljárás Di-n-Propilamin előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás di-n-propilamin nagy szelektivitással történő előállítására propionitril nikkel katalizátor jelenlétében végrehajtott hidrogénezése útján. A di-n-propilamin számos herbidd hatóanyag elő- 5 állításának nélkülözhetetlen kiindulási anyaga, illetve közbenső terméke. A di-n-propilamin előállítására a szakirodalom számos módszert ismertet. Az egyik ismert eljárásmód szerint a di-n-propilamint propanol és ammónia reak- 10 dójával állítjuk elő (2 609 394 és 2 636 902 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Az eljárás hátránya, hogy a reakdó szelektivitása kevéssé befolyásolható, így a kívánt szekunder amin csak kis hozammal, szennyezett állapotban képződik. 15 Egy másik ismert eljárásmód szerint a di-n-propilamint etilén, szénmonoxid, ammónia és hidrogén reakciójával állítják elő (2 497 310 számú Amerikai Egyesült Államok-beli és 839 800 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás). Az el- 20 járás hátránya, hogy rendkívül nagy (80 MPa körüli) nyomást igényel, így a szintézis végrehajtásához különleges berendezésekre és biztonságtechnikai intézkedésekre van szükség. A di-n-propilamin előállítására alkalmazott mód- 25 szerek harmadik csoportját a propionitril katalitikus hidrogénezésén alapuló eljárások képezik. Miként ismert, a propionitril katalitikus hidrogénezése az (A) reakcióvázlaton feltüntetett részlépéseken keresztül megy végbe. A részreakciók összegzésével a 30 2 (B) reakcióvázlaton feltüntetett három reakcióegyenletet kapjuk. Megállapítható, hogy a propionitril hidrogénezése során primer, szekunder és tercier amin képződésére egyaránt van lehetőség. A di-n-propilamin mellett képződő n-propilamin (primer amin) vegyiparilag hasznosítható ugyan — például egy következő alkilezési műveletben di-n-propilaminná alakítható -, a tri-n-propilamin (tercier amin) azonban értéktelen melléktermék. A propionitril hidrogénezésén alapuló eljárások elsőrendű feladata tehát, hogy lehetővé tegyék a di-n-propilamin szelektív kialakítását, vagy legalábbis a tercier amin mennyiségének visszaszorítását. A 3 117 162 számú Amerikai Egyesült Államok - -beli szabadalmi leírás propionitril hidrogénezését ismerteti palládium-, platina-, ródium- és ruténium-katalizátorok felhasználásával. Ródium katalizátor felhasználása esetén a di-n-propilamint gyakorlatilag 100%-os szelektivitással kapják. Az eljárás hátránya azonban az, hogy a katalizátor még abban az esetben is igen rövid idő (néhány óra) alatt dezaktiválódik, ha a propionitrilt híg (10%-os körüli) oldatban használják fel. A 3 152 184 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint a propionitril hidrogénezését vaskarbonil vagy nikkelkarbonil katalizátor jelenlétében végzik. Ezzel az eljárással n-propilamin és di-n-propilamin elegyéhez jutnak, a n-propilamint körülbelül 55%-os, míg a di-n-propilamint 35-41%-os konverzióval kapják. A tercier amin képződése kikü-17PSS0
