179500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás SiO2 és/vagy Al2O3 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására

MAGVAR NÉPKÖZTARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 179500 JÉ| Bejelentés napja: 1978.11. 23. (KO-2905) Nemzetközi osztályozás: NSZOs : C 04 B 31/00. ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982.1. 28. C 04 B 43/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas. Andrejkó Gyula oki. vegyészmérnök 30%, Liber Kázmér oki. vegyészmérnök 20%, Könnyűbeton és Szigctelőanyag- Budapest, Mézes Tibor oki. kohómérnök 2Ó%, Zalán György oki. középiskolai ipari Vállalat, Budapest tanár 30%, Tapolca Eljárás Si02 és/vagy Al2 03 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására 1 A találmány tárgya eljárás Si02 és/vagy A1203 kötőanyagú duzzasztott perlit termékek kötéside­jének szabályozására, a kötésidő szabályozására rövid szénláncú alkoholok karbonsavésztereit használva. Ismeretes, hogy a duzzasztott perlit kis halmazsű- 5 rűségnél és nagy porozitásúnál fogva (50-200 kg/m3) igen jó hőszigetelő. Legelőnyösebb felhasználási for­mája valamely kötőanyaggal kialakított elem, illetve idom, mely az adott alkalmazási területen kis munka­­ráfordítással könnyen beépíthető. A kötőanyagok tét- 10 szés szerint megválaszthatok, így lehetnek szerves anyagok, nevezetesen műanyagok, a legváltozatosabb egyéb helyen is használatos szervetlen kötőanyagok, mint pl. különböző cementek, gipsz, mész, stb. Igen előnyösen alkalmazhatók lennének duzzasztott perlit 15 megkötésére a szilikátok vizes oldatai, valamint a hozzájuk sok szempontból hasonlatos aluminát olda­tok. Mindkét anyagcsoport kötésmechanizmusa azon alapszik, hogy könnyen megbonthatok és a kivált Si02, illetve Al2 03 a tulajdonképpeni kötőanyag. Az 20 így kötött termékekre jellemző, hogy környezeti ha­tásoknak nagymértékben ellenállók, jól tűrik a hőha­tásokat, savnak, lúgoknak kitehetők. Előállításuknak határt szab, hogy az eddig ismert technológiák vagy nagy hőigényűek, tehát gazdaság- 25 talanok, vagy ha vegyi adalékot - nevezetesen sa­vat - alkalmaznak a kötés létrehozásához, akkor a reakció nehezen, vagy egyáltalán nem szabályozható, így igen gyakran már formázás előtt megköt a ke­verék. 30 2 Részletesebben megvizsgálva a fenti nehézségeket, a következőket mondhatjuk eddigi ismereteink alap­ján: hőkezeléssel kötött perlitidom előállítására nem ismeretes eljárás, tekintettel arra, hogy lévén jó hő­szigetelő az alkalmazott duzzasztott perlit, hőközlés esetén önmagát szigeteli le, így az anyag (idom) teljes átmelegedéséhez aránytalanul nagy hőmennyiség sziikséges. Lehetséges a kötés létrehozása C02 -dal történő ke­zeléssel, de a gyakorlatban ez sem vált be, mert az idomok teljes mélységű kezelése nem, vagy csak igen gazdaságtalanul oldható meg. Ismert eljárás, hogy duzzasztott perlitet nátrium metaszilikáttal kötnek, oly módon, hogy a keverék­hez formázás előtt Na2 SiF6-ot adnak, mely vizes közegben hidrolizál és az a sav a Na2Si03-at meg­bontva abból a kötéshez szükséges Si02-ot kivá­lasztja. Ezen eljárást alkalmazták a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalatnál az ún. „Vízüvegkötésű perlit idomok” előállítására. Az eljárás hibája, hogy a kötés igen gyakran még a formázás előtt bekövetke­zett, ugyanakkor a formázás után még hőkezelést is igényel a kellő szilárdság eléréséhez. Savak közvetlenül a kötés létrehozásához nem al­kalmazhatók, mert ekkor a hidrolízis pillanatszerűen játszódik le, és így semmi nemű formázási lehetőség nincs. Fentieket összefoglalva jelenleg sem a gyakorlat­ban, sem az irodalomban nem áll rendelkezésünkre olyan eljárás, mely az egyébként ideális kötőanyagnak 179500

Next

/
Oldalképek
Tartalom