179436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-hidroxi-fenil-glicin klórozására
■'-A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179436 Bejelentés napja: 1979. V. 16. (BU-933) Olaszországi elsőbbsége: 1978. V. 16 (23446 A/78) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 07 C 101/10, C 07 B 9/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984.1. 31. ^M°sTalálmánW/^ Szabadalmi Tár. <# * .JuLAJDON^ Feltalálók: Maggi Rodolfo vegyésztechnikus, Maggi Gian Piero vegyésztechnikus, Milánó, Marcon Giuliano vegyésztechnikus, Bulciago, Olaszország Szabadalmas: Chimica Bulciago S.r.l., Bulciago, Olaszország Eljárás p-hidroxi-fenil-glicin klórozására % 2 A találmány tárgya eljárás p-hidroxi-fenil-glicin klórozására. A p-hidroxi-fenil-glicin savkloridja közbenső termekként félszintetikus vegyületek, mint például az amoxicilin antiobiotikum szintéziséhez nyer felhasználást.” A találmány szerinti eljárást oly módon hajtjuk végre, hogy p-hidroxi-fenil-glicint vízmentes oldószerben szuszpendálunk, majd a szuszpenziót valamely (1) általános képletű klórozószerrel, ahol Rí és I<2 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, kezeljük. Az a-aminosavak karboxilcsoportjának klórozásához ismert klórozószereket, így például PCl5-ot, ’ PCl3-ot, SOCIj-t, stb. alkalmazva gyakran lépnek fel 4 problémák a különféle szubsztituensek sztérikus gátlása miatt. Azok között az aminosavak között, amelyeknek a klórozása nehézséget jelent, említjük meg a p-hidroxi-fenil-glicint, minthogy a benzolcso- Tarlban levő hidroxilcsoport jelenléte jelentősen akadályozza a savklorid képződését. A p-hidroxi-fenil-glicin karboxilcsoportjának klórozására több kísérlet történt. Ezek között megemlítjük azt az eljárást, ahol klórozószerként foszgént alkalmaznak. Az eljárást a 3 925 418 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, továbbá Brenner és Photaki: Helv. Chimica Acta, 1525-1526 (1956)-ban ismertetett eljárása, a megoldás meglehetősen bonyolult, minthogy ciklusos anhidridet állítanak elő, majd ezt követően a létrehozott gyűrűt gázállapotú sósavval felszakítják. Noha az eljárás kedvező hozammal megy végbe, a foszgén alkalmazása számos gyártási nehézséget okoz a foszgén alkalmazásának veszélyei miatt. A találmány szerinti eljárás feladata, hogy a p- 5 -hidroxi-fenil-glicin klórozását enyhébb klórozószerekkel oldja meg, ahol a klórozószerből nem keletkeznek nemkívánatos hatású melléktermékek. Azt találtuk, hogy legkedvezőbbek az (I) általános képletű klórozószerek, ahol Rj és R2 jelentése metil- 10 csoport, különösen kedvező hatású a klórmetilén-dimetilammónium-klorid. Ez a vegyület dimetil-klórformiminium-kloridként is ismeretes az irodalomban, és alkoholos hidr- 15 oxil-csoportok [Hepburn, D. és Hudson, H.: Chemistry and Industry 664—665 (1974)], valamint naftalin-szulfonsav [Boshard és tsai: Helv. Chimica Acta 42 1053-1658 (1959)] klórozására használják fel. Nemvárt módon azt tapasztaltuk, hogy ez a vegyület 20 enyhe reakciókörülmények között is alkalmás a p-hidroxi-fenilglicin klórozására. A klórmetilén-dimetil-ammónium-kloridot oly módon állítják elő, hogy szigorúan vízmentes körülmények között, valamely ismert klórozószert, 25 így például PCl5-ot, SOCl2-ot, COCl2-t, stb. felesleges mennyiségű dimetil-formamiddal reagáltatnak. Az így kapott kristályos csapadékot vízmentes oldószerrel, így például dioxánnal mossák, amikor egy fehér, erősen higroszkópos, szilárd terméket kapnak. 30 E vegyület előállítását ismerteti az Angew. Chem. 179436
