179256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korróziógátló anyagként közvetlenül felhasználható kompozíciók egy lépésben történő előállítására
179256 MAGYAR nêpkoztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XII. 22. (NA-1049) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 87/00, C 23 F 11/14 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gémes István vegyészmérnök 14%, Forstner János vegyészmérnök 14%, Várpalota, Hoffmann József gépészmérnök 14%, Százhalombatta, Falaky József vegyésztechnikus 14%, Győr, Dr. Péter István vegyészmérnök 10%, Várpalota, Lázár Sándor vegyészmérnök 10%, Szabó Zoltán vegyészmérnök 10%, Százhalombatta, Dr. Torkos László vegyész 10%, Várpalota, Isaák György vegyészmérnök 4%, Százhalombatta Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő' Intézet, Százhalombatta 50%, Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta, 50% Eljárás korróziógátló anyagként közvetlenül felhasználható kompozíciók egy lépésben történő előállítására 1 A találmány tárgya eljárás korróziógátló anyagként közvetlenül felhasználható kompozíciók egy lépésben történő előállítására. A találmány szerinti egylépéses eljárással előállított kompozíciók közvetlenül alkalmazhatók a földgáz és a kőolaj kitermeié- 5 sekor, szállításakor, feldolgozásakor és finomításakor alkalmazott csővezetékek, technológiai készülékek és reaktorok acél szerkezeti anyagainál fellépő kémiai, elektrokémiai és mikrobiológiai korrózió, valamint a szerves és szervetlen anyagok lerakódásainak csők- 10 kentésére, illetve megakadályozására. Ismeretes, hogy a vizet, szerves kénvegyületeket, nafténsavat, szervetlen sókat és egyéb korrozív anyagokat tartalmazó földgáz és kőolaj kitermelése, szállítása, tárolása, feldolgozása, finomítása és fel- 15 használása, során a korrozív anyagokkal érintkezésbe kerülő acél szerkezeti anyagokon különböző típusú, gyakran igen súlyos korróziós jelenségek lépnek fel. Korróziós károsodásokat és lerakódásokat okoznak a felhasznált segédanyagok is (ilyen például a 20 fenol, a furfurol, a kénsav és hasonlók). A korrózió okozóinak elsősorban a szerves kénvegyületekből keletkező kénhidrogén, a szervetlen sókból keletkező sósav, valamint a mindig jelenlevő víz tekinthető. Világszerte egységes az a törekvés, hogy a korró- 25 ziót minimálisra csökkentsék, s így növeljék a berendezések élettartamát és fokozzák a különböző folyamatok gazdaságosságát és biztonságát. Irodalmi utalások és üzemi tapasztalatok szerint a számításba jövő korrózióvédelmi módszerek közül az 30 inhibitorok alkalmazása egyike a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eljárásoknak. A földgáz- és kőolajipar területén felhasználható korróziós inhibitorok összetételét, előállítását és alkalmazási körét többek között az 1 031 503 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, a 2 925 721 és 3 437 583 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, az 1 521 988 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás, valamint a 164 767 számú magyar szabadalmi leírás ismerteti. Az inhibitorként felhasználható vegyületek közül különösen jó hatással rendelkeznek az amin-származékok, amelyeket külön-külön vagy egymással elegyítve alkalmaznak. A többkomponensű inhibitor-kompozíciókat az egyedi komponensek összemérése és az elegy homogenizálása útján állítják elő. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy olyan esetekben, amikor reduktív alkilezési műveletekben meghatározott, különböző vegyülettípusokba tartozó 3—6 amin egyidejű egyensúlyi képződésére van lehetőség, és a képződött aminok legalább egyike aromás és dkloalifás gyűrűt egyidejűleg tartalmaz, a kapott reakcióelegy igen jó korróziógátló sajátságokkal rendelkezik. A reakcióelegy korróziógátló aktivitása meghaladja a főkomponensek egyszerű összekeverésével előállított kompozíciók hatását, ami feltehetően arra vezethető vissza, hogy az egyensúlyi reakcióban képződő, viszonylag kis mennyiségű mel-179256
