179017. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús vagy membrános folyadékszivattyú
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179017 ÆÈfim, Nemzetközi osztályozás: lip Bejelentés napja: 1979. IX. 28. (GA—1300) F 04 B 21/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. > Feltaláló: Szabadalmas: Hornok Sándor okleveles gépészmérnök, Budapest Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon-és Gépgyár, Budapest Dugattyús, vagy membrános folyadékszivattyú 1 A találmány dugattyús, vagy membrános (a leírásban a továbbiakban rövidítve: dugattyús) szivattyú olyan speciális kiképzésre vonatkozik ahol a különálló szívóterekhez tartozó több, önműködő szívószelep, vagy a különálló nyomóterekhez tartozó több, önműködő nyomószelep egyidejű működését mozgásátviteli lánc biztosítja. Ismeretesek különféle önműködő szelepek (rugóterhelésű tányérszelep, rugóterhelésű kúpos szelep, súlyterhelésű gombaszelep stb.), amelyeket elterjedten alkalmaznak dugattyús szivattyúk szívó-, vagy nyomószelepeiként. Ezek megfelelő méretezés esetén nyugodt járásúak, áramlási és nyitási ellenállásuk csekély, a csatlakozó csővezetékben a folyadékoszlop elszakadása miatti szelepütésekre nem hajlamosak stb. Ilyen megoldások ismerhetők meg pl. a Pattantyús féle „Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve” c. sorozat 4. kötetének a 47—49. oldalaiból (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.). A dugattyús szivattyúk alkalmazásaiban újabban olyan, a hagyományos szivattyúzási feladatot meghaladó igények is jelentkeznek, amelyeknél — bizonyos feldolgozóipari technológiákkal összefüggésben — különálló terekből való egyidejű szívásra, vagy különálló terekbe való egyidejű nyomásra célszerűen egyetlen dugattyús szivattyút, illetve szivattyú-hengert vesznek igénybe. Ilyen újszerű szivattyúzási feladatok jelentkeznek pl. a timföldgyártásban, ahol a bauxit-zagy és a nátronlúg vizes oldatának egyidejű (közös hengertérbe történő) szívását kell megoldani. A dugattyús szivattyúk, valamint önműködő szelepeik szerkezeti kialakítása évtizedek óta gyakorla- 5 tilag változatlan: az ismert megoldású önműködő szívó-, vagy nyomószelepek a szivattyúzott folyadék, illetve saját terhelésük hatására nyitnak és zárnak. E működés a dugattyú (illetve értelemszerűen a membrán) szivattyúzó térfogatváltozást előidéző jo mozgásviszonyaival összhangban valósul meg. E szelepeket azért nevezik „önműködőeknek”, mert működtetésükhöz semmiféle mechanizmus nem szükséges, azt kizárólag a szállított közeg áramlása váltja ki. Alapvető követelmény, hogy a szívó és 15 nyomó ütem kezdete és vége, másszóval a szelepek nyitása és zárása az alternáló mozgást végző dugattyú holtponti helyzeteiben legyen, illetve történjék. A szelepek és az egész berendezés zavartalan, üzembiztos működése csak így biztosítható. A 20 holtpontokban ugyanis a dugattyú sebessége és így a folyadékszállítás is zérus értékű, ezért a szelepek nyugodt nyitásának és zárásának a feltételei egyrész pontosan ilyenkor a legkedvezőbbek, másrészt a hengertérhez csatlakozó csővezetékben áramló folya- 25 dék áramlási (gyorsulási) veszteségei ilyenkor a legkisebbek. A jelenleg ismert kivitelű önműködő szelepekkel ellátott dugattyús szivattyú azonban alkalmatlan olyan szivattyúzási feladatok ellátására, amikor pl. különálló terekből kell a folyadéko(ka)t 30 közös hengertérbe szívni. A dugattyü-holtponti. 179017
