177962. lajstromszámú szabadalom • Cölöpalapozás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177962 Bejelentés napja: 1978. XII. 15. (BU-910) Nemzetközi osztályozás: E 02 D 27/14 5/30 7/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. X. 29. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Dulácska Endre okleveles építészmérnök, dr. Salacz Györgyné okleveles Budapesti Városépítési mérnök, Budapest Tervező Vállalat, Budapest Cölöpalapozás 1 A találmány cölöpalapozás építmény terheinek a talajfelszíntől nagyobb távolságra elhelyezkedő te­herbíró talajra való továbbítására. Az alapozás a teher nagyságához igazodó számú és méretű, vala­mint a teherbíró talaj mélységéhez igazorió hosszú­ságú cölöpöket tartalmaz. A cölöpök fejei az elhe­lyezési pontatlanságok és az ebből keletkező kül­pontos igénybevételeik kiküszöbölésére alkalmas módon össze vannak fogva, a tehernek az altalajra való átadása pedig a cölöpök csúcsellenállása és/vagy köpenysúrlódása segítségével történik. Az építőipar az elmúlt évtizedekben a korábbi építéstechnológiákhoz viszonyítva sokszorosan telje­sítőképesebbé vált az előregyártás kifejlődése és nagymértékű elterjedése folytán. A legfejlettebb előregyártott szerkezetépítési módszerek az utolsó tíz esztendőben váltak általánossá és viszonylagos költségességük mellett is mindenképpen verseny­képessé amiatt, hogy segítségükkel az építési tevé­kenységnek sikerült nagyrészt szerelő jellegűvé válnia. A szerelő jellegű építőipar nemcsak azért ked­vező, mert az építési munka nagyrészt függetlenít­hető az évszaktól és az időjárástól, hanem azért is, mert a nagyfokú gépesítettség ugrásszerűen meg­növelte az építési munka gyorsaságát és csökken­tette az élőmunkát. A nagy teljesítőképességű szer­kezetépítéssel azonban az alapozási munkák nem tudtak lépést tartani, és még az ún. házgyári 2 épületszerkezetek is többnyire a hagyományos, elavult, sok élőmunkát kívánó alapozásokkal ké­szülnek. Különös figyelmet érdemelnek az alapozással 5 kapcsolatos kérdések azokban az esetekben, amikor a teherbíró talaj a felszíntől nagyobb távolságban helyezkedik el, tehát ún. mélyalapozási módsze­rek alkalmazására van szükség. E mélyalapozási módszerek legáltalánosabban használt fajtája a 10 cölöpalapozás és azon belül is a vert cölöpökkel készülő cölöpalapozás. Az elő: egyártott vert cölöpök vasbetonból készülnek, és általában négyzet keresztmetszetűek. Az utóbbi időben a cölöpalapozások nagymér­­tékben fejlődtek például a Szovjetunióban, ahol széles körű alkalmazásukra való tekintettel szigorú előírások vannak érvényben. így pl. 30-40 m-ként talajfeltáró fúrásokat és további sűrű talaj szondá­zást végeznek a talaj minőségének, teherbíró képes- 20 ségének és rétegződésének lehető legpontosabb megállapítása végett. Különös gonddal végzik a geometriai elhelyezést, amelyre két irányban „pont­ra állítható” és rögzíthető cölöpverő berendezést használnak. Irodalmi adatok szerint a billenthető, 25 továbbá jobbra-balra és előre-hátra finoman moz­gatható cölöpverő állvánnyal 5 és 10 mm közötti „pontatlansággal” tudják a cäöpöket kívánt he­lyükre lehajtani. A cölöpök fejeit cölöpsapkákba fogják be, a cölöpsapkákra pedig előregyártott vas­­, beton födémpanelokat helyeznek. 177962

Next

/
Oldalképek
Tartalom