177903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás extrudált műanyag termékek természetes fa furnírral folyamatos gyártási eljárás útján történő felületi bevonására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 177903 Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1977. VIL 11. (SU—950) Elsőbbsége: Magyar Népköztársaság Közzététel napja: 1981. VI. 27. B 32 B 21/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Szabadalmas: Sümeghy Gábor oki. gépészmérnök Budapest Eljárás extrudált műanyag termékek természetes fa furnérral, folyamatos gyártási eljárás útján történő felületi bevonására 1 2 A találmány tárgya eljárás extrudált műanyag termé­kek természetes fa furnérral, folyamatos gyártási el­járás útján történő felületi bevonására. A műanyagiparban ismeretesek azok az eljárások, melyek során a hőre lágyuló műanyag olvadékba színe- 5 ző anyagokat kevernek és folyamatos sajtolási (extrudá­­lási) eljárással egyenes és/vagy ívelt-tagolt felületű, anya­gában színezett szálanyagokat nyernek. Ismeretes az eljárásnak az a változata is, amikor a saj­tolásra kerülő olvadék egyes adagjait eltérő módon szí- 10 nezik és azokat sajtolás előtt arányosan vezetik egybe, ezáltal a szálanyagok sajátságosán erezett, a fa erezeté­hez hasonlítható mintázatot nyernek. Az eljárások hát­ránya, hogy a késztermék felületi megjelenése egyhangú és ezért csak egy szerényebb esztétikai igényt elégít ki. 15 Az eljárás előnye viszont, hogy a műanyagból — előnyö­sen kemény PVC-ből — extrudált szálanyagok méret­pontosak, nagy hosszúságukhoz mérten szilárdak, mé­retváltozásra és vetemedésre nem hajlamosak. A faiparban ismertek azok az eljárások, ahol a fűrész- 20 áruból (pallókból és deszkákból) hosszú léceket fűré­szelnek, ezeket gyalulják, majd a lécek felületébe külön­böző tagozódásokat marnak, az így kialakított felülete­ket áttetsző lakkokkal vonják be. Az eljárás hátránya, bogy az értékes — egyben esztétikus megjelenésű — rö- 25 V1d törzsű fafajokból csak korlátozott hosszúságú, 3 m-nél nem hosszabb szálanyagok képezhetők, az el­járás során a gyalulás és marás anyagvesztesége nagy, általában meghaladja a 40%-ot. Ezért az értékes ke­­rnényfákból (pl. tölgy, dió, cseresznye stb.) készített 30 177903 szálanyagok (pl. falburkoló lécek) rendkívül drágák, mindemellett a gyártás során a vetemedett és felületi mi­nőség szempontjából nem kielégítő szálanyagok aránya nagy, sőt a beépítés után a későbbi nedvesség hatására bekövetkező vetemedés és felületi szálfelhúzódás a vég­leges minőséget is bizonytalanná teszi, mindemellett tol­dás nélkül — a 2,5 m-t meghaladó hosszúságú lécek tömeges gyártással nem készíthetők. Ismeretesek a faiparban azok az eljárások is, ahol a gyengébb minőségű természetes fát vagy műfafélesége­­ket magas műszaki és esztétikai értékű fafurnérokkal vonják be ragasztási-rétegelési eljárások alkalmazása út­ján. Az eljárás hátránya, hogy a különböző feszültség­tartalmú farétegek kiegyensúlyozott viselkedése, vagyis a vetemedésmentes hosszú szálanyagok kialakítása ne­hézkes és a használat során bekövetkező egyenlőtlen nedvességhatások — a költséges eljárás ellenére — de­formációt okoznak. Növeli az eljárás költségeit az is, hogy a rétegelésnél — a vetemedés elkerülése céljából — a szimmetria elvét be kell tartani, tehát a hátoldalra is szükséges furnér réteget ragasztani, annak ellenére, hogy esztétikai és funkcionális szempontból ez a réteg felesleges. Ezen eljárásokra és az általuk létrehozott termékekre az a jellemző, hogy a szilárdságot és alakállóságot biz­tosítani hivatott hordozóréteg mindig a fa vagy műfa, mely anyagok azonban deformációra hajlamosak. Találmány szerinti eljárás a fa és műanyag szerepét, azok egyesítésének arányait új módon és előnyösen ha­tározza meg úgy, hogy két, önmagában korlátozott al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom