177893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor komponens előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177893 Kel Bejelentés napja: 1975. IV. 16. (SA—3077) Nemzetközi osztályozás: B 01 J 31/00 Elsőbbsége: 1974. IV. 17. (21517 A/74) Olaszország B 01 J 31/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VI. 27. HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Cesca Sebastiano, vegyész, San Donato Milanese Greco Alberto, vegyész, Dresano Bertolini Giuglielmo, vegyész, Pávia Bruzzone Mario, vegyész, San donato Milanese, Olaszország Szabadalmas: Snamprogetti S. p. A., Milánó, Olaszország Eljárás katalizátor-komponens előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás alfa-olefinek, különösen etilén polimerizálására alkalmazható, a) komponensként alumínium-trialkilt tartalmazó katalizátor-rendszer b) komponensének előállítására. Ismeretes, hogy katalitikusán aktív titánhalogenideket 5 általában alkalmaznak alfa-olefinek kisnyomású polimerizácíójánál, és ezeket úgy állítják elő, hogy titóntetrahalogenideket alumínium-alkilekkel vagy alkilhalogenidekkel redukálnak. A reakciót általában inert atmoszférában és inert oldószer jelenlétében hajtják végre. Az így kapott katalizátort azután fém-alkilekkel együtt használják alfa-olefinek szerves oldószeres szuszpenzióban való ptílimerízáeiójára, kisnyomású monomereket alkalmazva. Ezek a titánhalogenidek azonban szennyezettek — az alumínium-vegyületek miatt — és nem mutatnak nagyon magas katalitikus aktivitást, úgyhogy a végső polimert intenzív mosási műveleteknek kell alávetni a katalizátor-maradékok eltávolítására. A közelmúltban olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek szerint a titánhalogenideket szervetlen anyagokra viszik fel, úgyhogy javított hatékonyságú poiímerizációs katalizátort kapnak. Alkalmaztak például magnézium-oxidból vagy -hidroxikloridból álló hordozókat, vagy nagyfelületű szilícium-dioxidot vagy-ahStaínium-trioxidot. (Kazuo Soga 25 Setoshi Katano, Yoeháyuki Akimoto, Tsutomu Kagiya: Pofim. Journal, 5,2/1973, 128. o.) [James C. W. Chen. J. T. T. Hshieo, Journal. Polym. Science, 14, (1976.) 1915. oj Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a titánvegyületek katalitikus aktivitása a fenti anyagokon 30 mint katalizátor-hordozókon erősen függ ezek felületének kémiai természetétől, úgyhogy sok hordozót utólag Grignard-származékokkal, alumínium-alkilekkel vagy hidrogénnel kell kezelni, hatékonysága javítására. A bejelentő korábbi szabadalmi bejelentései szerint ezek a hátrányok úgy küszöbölhetők ki, hogy az alumínium-vegyülettel együtt egy olyan származékot alkalmaz, amely egy átmeneti fémklorid és titánklorid kombinálódásából származik, és ez a kombináció (vagy 10 asszociáció) finom diszperz eloszlásban van jelen egy nagyfelületű anyagon, amelyet rendszerint a periódusos rendszer 2—4. csoportjába vagy a ritkaföldfém-csoportba tartozó elemek oxidjai közül választ ki. Ilyen kombinációkat úgy állítottunk elő, hogy az 15 előzetesen dehidrált hordozót egy átmeneti fém legalacsonyabb vegyérték-állapotának (célszerűen a nulla vegyértékállapotnak) megfelelő vegyülettel impregnáltunk — ilyenek a fém-karbonil-vegyületek —, majd ezt a hordozót titántetrakloridban visszafolyató hűtő alatt 20 forraltuk, végül a felesleget eltávolítottak. A folyamat közben illékony anyagok fejlődtek, fémkarbonil vegyületek alkalmazása esetén szénmonoxid, és a fém oxidálódott, mimellett végbement a titántetraklorid egyidejű redukciója — trikloriddá. Bizonyos mennyiségű háromértékű titán azonban megkötve maradhat a TiCf, és a hordozó hidroxiljai között végbemenő hidrolitikus reakciók miatt, és ez csökkenti a katalitikus aktivitást. Azt találtuk, hogy ez az esetleges hátrány is kiküszö-177893
