177890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8- helyzetben szubsztituált adenin-származékok előállítására

MA^VAP SZABADALMI 177890 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS w Bejelentés napja: 1976. VII. 14. (SA—2947) Elsőbbsége: 1975. VII. 15. (25419 A/75) Olaszország Nemzetközi osztályozás: C 07 D 473/34 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1981. VI. 27. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Zappelli Piergiorgio vegyész, Monterotondo, Snamprogeííi S.p.A., Milánó, Rossodivita Antonio vegyész, Monterotondo, Olaszország Pappa Rosario vegyész, Monterotondo, Re Luciano vegyész, Róma, Olaszország Eljárás 8-helyzetben szubsztituált adenin-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új, 8-helyzetben szubszti­tuált adenin-származékok előállítására. Részletesebben, a találmány tárgya eljárás I általános képletű, 8-helyzet­ben tó-karboxil-csoportot viselő oldalláncot tartalmazó, szubsztituált adenin-származékok előállítására, ahol R valamely ismert adenin-származék 9-helyzetében levő csoport, n értéke 1—4 és Z hidrogénatom vagy fémion. Az 1.552.454. számú nagy-britanniaí szabadalmi le­írás makromolekulához kötött adenin-származékokat ismertet, melyek gyógyászati szempontból jelentősek. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges kiindulási anyagokat ismert módon, adeninvázat tartalmazó ve­­gyületek, mint például nikotinsavamid-adenin-dinuk­­leotid (NAD), nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-fosz­­fát (NADP), adenozin-trifoszfát (ATP), adenozin-di­­foszfát (ADP), adenozin-monofoszfát (AMP) vagy ade­­nozin halogénezése útján nyerhetjük. Ezen ismert vegyületek többsége biokémiai szempont­ból különösen fontos, és szubsztítuálásuk révén kiszé­lesíthetjük alkalmazási területüket. Például a NAD esetében — de az itt következő meg­gondolások a sorozat többi tagjaira is érvényesek — e vegyületnek valamely vízoldható vagy vízben nem old­ható makromolekulához kovalens kötéssel hozzákap­csolt szubsztituált származékait nem diffúndáló koen­­zimként, vagy áz affinitás-kromatográfia céljaira hasz­nálhatjuk. így például vízoldható makromolekulához kapcsolva nem diflundáló, vízben oldható, makromole­­kalárissá alakított koeozimként használhatjuk őket. így kiszélesíthetjük azon ismert enzimrendszerek alkalmazá-2 si területét, amelyekben az enzim oldhatatlan, porózus, makromolekulák számára átjárhatatlan vázanyagokba, mint például rostos anyagokba, poli-akrilamid-gélbe, mikrokapszulákba stb. fizikailag beágyazva van jelen. A fizikai beágyazás révén az enzim- vagy a polienzim­­rendszer és a vízoldható, makromolekulárissá alakított koenzim, tehát az enzim és a koenzim valójában szoros érintkezésben marad, ezáltal meg tudják akadályozni, hogy a zárt rendszerből kiszivárogjon a koenzim, amit a természetes koenzimekkel — azok kis molekulasúlya miatt — nem tudunk megtenni. Ha vízben oldhatatlan makromolekulákhoz kapcsoljuk e származékokat, ak­kor affinitás-kromatográfia vagy heterogén fázisban végrehajtott enzimes reakciók céljaira használhatjuk őket, majd a koenzimeket visszanyerhetjük. A találmány szerinti eljárás során valamely II általá­nos képletü vegyületet, ahol R a fenti és Hal halogén­atom, valamely III általános képletü — ahol az M+ valamely alkálifém-ion és n értéke 1—4 — -merkapto-alkánkarbonsav-sóval reagáltatunk. A reakciót aprotikus, poláros oldószerekben (mint például hexametil-foszforsav-triamid, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid), +20 C° és +60 C° közötti hő­mérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten, vízmentes Körülmények között végezzük. A reakció az A reakcióegyenlet szerint játszódik le, ahol Hal, R, n és M+ jelentése a fent megadott. A to­vábbiakban a fenti módon nyert karboxil-származék só­ját a megfelelő szabad savvá alakíthatjuk át. 5 10 15 20 25 30 177890

Next

/
Oldalképek
Tartalom