177870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metil-vinillil-keton előállítására
MAGYAR SZABADALMI 177870 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1977. XII. 21. (ME—2134) Elsőbbsége: 1976. XII. 21. (753 151) Amerikai Egyesült Államok C 07 C 49/76 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VI. 27. HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. ■ Feltalálók: Hayden Pines Seemon, vegyész, New Jersey, Gal George, vegyész, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas : Merck and CO., Inc., Rahway, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok Eljárás metil-vanillil- 1 1 A találmány tárgya új eljárás metil-vanillil-keton előállítására gvajakolból. A metil-vanillil-keton az I képlettel jellemezhető. A vegyület az L-a-metil-3,4-dihidroxifenil-alanin antihipertenzív szer intermedierje. Az I képletű ketont 5 szubsztituált benzaldehidből, vanillinből vagy megfelelően szubsztituált fenil-acetonitrilből állíthatjuk elő. Ezek az eljárások és az antihipertenzív készítmény előállítása a 3 344 023 számú és a 3 366 679 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban vannak le- 10 írva. Az I képletű keton előállítására szolgáló két eljárás közül a kedveltebb a vanillint, mint kiindulási anyagot alkalmazó eljárás. A vanillin költséges és ezért egy másik, kevésbé költséges és könnyen megvalósítható előállitásmód kidolgozását tűztük ki célul az I képletű keton 15 előállítására. A jelen találmány ilyen eljárásra vonatkozik, amelyben a metil-vanillil-keton előállítására kiindulási anyagként gvajakolt alkalmazunk. A találmány szerint az I képletű vegyületet úgy állítjuk 20 elő, hogy a) egy II képletű vegyületet klóracetil-kloriddal reagál tatunk Friedel-Crafts katalizátor jelenlétében és a kapott b) III képletű vegyületet oxigén távollétében erős 25 bázissal előnyösen NaOH-val vagy KOH-val reagál tatjuk és c) a kapott IV képletű vegyületet ismert módon katalizátor jelenlétében hidrogénnel reagáltatjuk és d) a kapott V képletű vegyületet savval vagy bázissal 30 keton előállítására 2 kezeljük előnyösen szerves oldószer jelenlétében — majd a nyert I általános képletű vegyületet ismert módon kinyerjük. Az eljárást a reakcióvázlattal szemléltetjük. Az a) lépés Friedel-Crafts féle acilezés. Katalizátorként használhatunk ón-tetrakloridot (SnCl4), titán-tetraldoridot (TiCl4), cink-kloridot (ZnCl2), vas-trikloridot (FeCl3) vagy hidrogénfluoridot, azonban a legelőnyösebb az alumínium-triklorid. Az acilezést leghatásosabban úgy végezzük, ha legalább 1 mól katalizátort (alumínium-trikloridot) alkalmazunk a reagensek mindegyikére (II képletű vegyület és A) vegyület. A reakció hőmérséklete (—10)—50 °C között változik. A reakciót általában oldószerben, például etiléndikloridban, nitrobenzolban és széndiszulfidban végezzük. A III képletű vegyület bróm-analógját a Journal of the American Chemical Society 68,1916 (1946)-ban írták le. A b) lépésben a III képletű klórvegyületet a megfelelő IV képletű hidroxi-vegyületté alakítjuk erős bázis segítségével. A reakciót (—10)—80 °C között hajtjuk végre. A reakciót reakcióközegként vízben végezzük és erős bázisként nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot használunk. A bázissal végzett reakció lényege, hogy gyakorlatilag oxigén távollétében hajtjuk végre. Ha oxigén is jelen van, akkor a termelés csökken. Amikor a bázissal végzett reakciót befejezzük, a reakció elegyet lehűtjük, majd erős savval, például kénsavval, sósavval, foszforsavval stb., savanyítjuk. A IV képletű terméket 177870
