177845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémszubsztrátum bevonására
MAGYAR SZABADALMI 177845 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS |f% Bejelentés napja: 1977. június 28. (IE—803) Nemzetközi osztályozás: Elsőbbsége: 1976. VI. 28. (26797/76) Nagy-Britannia C 23 F 7/08 C 25 D 3/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VI. 27. Megjelent: 1983. X. 31. ■ Feltaláló : Szabadalmas : Cooke Brian Alfred, vegyész, Knotty Green, Imperial Chemical Industries Buckinghamshire, Nagy-Britannia Limited, London, Nagy-Brifannia Eljárás fém-szubsztrátum bevonására 1 Találmányunk tárgya eljárás fém-szubsztrátum bevonására a szubsztrátumnak bevonó oldattal való reakciója útján, melynek során az oldat komponensének koncentrációját a kívánt értéken tartjuk. Különböző tulajdonságok (pl. korrózíóállóság, kül- 5 szín, kezelhetőség) javítása céljából gyakran van szükség fémszubsztrátumnak valamely megfelelő bevonó oldattal való reagáltatás útján történő bevonására. A bevonó eljárások példáiként a fémszubsztrátumnak fémfoszfáíbevonattal való ellátását vagy fémrézzel való bevonását 10 említjük meg. A fenti és más eljárásokkal kialakított bevonat minőségének szabályozása a bevonó oldatban gyakran az eljárás előrehaladásával elhasználódott vagy feldúsult egy vagy több komponens koncentrációjának szabályozásától függ. Ilyen szabályozandó koncentrá- 15 ciójú komponensek pl. a nitritek (melyek az oldathoz pl. nátriumnitrit formájában adhatók), réz-ionok (például rézszulfát alakjában hozzáadva), hidrogénperoxid, cink-ionok, protonok és oldott vas lehetnek. E komponensek koncentrációjának pontos szabályozása gyakran 20 komoly nehézségekbe ütközik és sok esetben az oldat időszakonként manuálisan végrehajtott kémiai analízisére van szükség, melynek eredményeként az oldat öszszetételét a szükséges értékre visszaállítják. Bizonyos fémszubsztrátum bevonási eljárásoknál a 25 szubsztrátummal reakcióba lépő oldat komponensének koncentrációját az oldat elektrokémiai jellemzőinek mérésével érzékelik. így pl. mérik az oldat vezetőképességét és addig adják hozzá a szóban forgó komponenst, míg a vezetőképesség a kívánt értékre visszaáll. A ve- 30 zetőképesség visszaállítását előidéző adagolás automatikus elvégzése könnyen megvalósítható. Ugyancsak könnyen automatizálható az a szabályozási módszer, melynek során a bevonó oldatba merülő redox-eiektród és vonatkozási elektród közötti villamos feszültséget (potenciált) mérik. Az 1.113.270 sz. (C23F—7110) nagybritanniai szabadalmi leírásban cinkfoszfát bevonatnak egymásután következő vasfelületekre történő felvitelét ismertetik; és az oldatban levő nitrit-koncentrációt oly módon tartják állandó értéken, hogy az oldatba merülő redox-eiektród és vonatkozási elektródok között mért potenciál függvényében pótolják az oldat nitrit-tartalmát. Széleskörű üzemi tapasztalatok azt mutatták, hogy míg az eljárás vasfelületek szokásos körülmények között szabályos üzemmenetben való bevonása esetén kielégítő eredménnyel elvégezhető, addig kis sorozatnál vagy az átmenő teljesítmény ingadozása esetén már nem megfelelő. Ugyancsak automatizálható eljárást ismertetnek az 1.011.177 sz. (GOln) nagy-britanniai szabadalmi leírásban fíuorídtaitalmit vizes oldatok fluoridaktivitásának mérésére — az oldatok különösen fémszubsztrátumok kezelésére szolgálnak a fémmel való reagálás útján. Az eljárás során egyenáramú áramforrásra kapcsolt, legalább részben p-típusú szilíciumot tartalmazó jelző anód és a vizsgált oldattal szemben iners kai ód között folyó elektromos áramot mérik. A fenti voltametrikus módszer eredményességét a p-típusú szilícium félvezető elektród speciális jellemzői biztosítják. Tudomásunk szerint a voltametrikus módszereket nem alkalmazzák 177845
