177843. lajstromszámú szabadalom • Szekrény a villamos híradás- különösen a távbeszélő-technikai berendezések számára

MAGYAR SZABADALMI 177843 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY S0 %-BAN Bejelentés napja: 1979. VI. 25. (Hl—516) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Elsőbbsége: 1978. VI. 28. (P 28 28 313.8) Német Szövetségi Köztársaság Megjelent: 1983. X. 31. H 05 K 7/18 Feltalálók : Barkow Helmut, tervező, Steinbach, Német Szövetségi Köztársaság Rádai Sándor, oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Telefonbau und Normalzeit GmbH, Frankfurt, Német Szövetségi Köztársaság BHG Híradástechnikai Vállalat, Budapest Szekrény a villamos híradás-, különösen a távbeszélő-technikai berendezések számára 1 Találmányunk olyan villamos híradás-, különösen távbeszélő-technikai szekrényekre vonatkozik, ame­lyekben a szerkezeti egységek kereteken nyernek elhe­lyezést. Az ismert megoldásoknál a két vagy több kifordítható 5 keretszárnysík a szekrényház oldalán elhelyezett egyetlen közös forgásponthoz kapcsolódik. A kifordítható kere­tek a kifordítás után külön-külön hozzáférhetők. Kis­méretű kifordítható kereteknél általában nem jelent nehézséget ezek kifordítása anélkül, hogy a keret széle 10 a szekrényház szemben levő oldalának ütközne. Nagyobb problémát jelent azonban az olyan széles keretek kifordítása, amelyek a szekrény homloksíkjá­hoz képest mélyebben helyezkednek el. Ez például igen gyakran előfordul, ha a kábelezéshez egy meghatáro- 15 zott tér szükséges a szerkezeti elem hordozó, illetve kihajtható keretek két síkja között. Ezen elrendezéseknél a forgáspont a minél nagyobb nyílásszög elérésére legtöbbször a legkülső kifordítható keret síkja előtt helyezkedik el. Az elöl fekvő forgáspont 20 esetén azonban hátrányos, hogy a szekrény szabad nyí­lását nagyon ki kell szélesíteni, nehogy a lengő keret szembenfekvő pereme a kifordításnál ütközzék a szek­rény oszlopába. Ezen megoldás hátránya, hogy ún. „holt” tér keletkezik, amelyet nem lehet kihasználni. 25 Manapság azonban arra törekszenek, hogy a szekrény­házakat lehetőleg minél tömörebbre építsék meg. További jelentős hátrányt jelent, hogy az ilyen szek­rények stabilitása (feldőlés elleni biztonsága) igen cse­kély vagy egyáltalán nincs. A szekrény billenő élére 30 2 két forgató nyomaték hat, még pedig az önsúlyból szár­mazó stabilizáló nyomaték MSt Gxa és az oldalt ható erő által gyakorolt billentő nyomaték MK F,- b. A gyakran nagy súlyú szerkezeti elemtartó kifordításá­nál, olyan billentő nyomaték lép fel, amely nagyobb mint a szekrény által kifejtett stabilizáló nyomaték. Ilyen esetekben azzal lehet segíteni, hogy a szekrényt a falba vagy a padlóba erősített tőcsavarokkal rögzítik. A nagyobb felállítási költségek mellett, amelyek kény­szerűen a járulékos felerősítésből származnak, a szek­rény mozgathatósága igen nagy mértékben korlátozottá, illetve nehézkessé válik. Találmányunk célja, hogy a felsorolt hátrányokat bi­zonyos intézkedésekkel kiküszöbölje, a szekrény bizton­ságos állása mellett a szerkezeti elemtartók jobb hoz­záférhetőségét is biztosítsa. A villamos híradás-, különösen távbeszélő-technikai berendezések szekrényeinél, amelyekben a szerkezeti elemek keretekben vannak elrendezve, ez a cél a talál­mány szerint oly módon érhető el, hogy az állvány a szekrényben kihúzhatóan helyezkedik el, és ebben az állványban a szerelvénycsoportokat tartalmazó keretek kifordíthatóan vannak beszerelve. Kihúzott helyzetben a kifordítható keretek kifordí­táskor a szekrény sarkaiba nem ütköznek. A szerelvény­tartókeretek ebben a helyzetben minden oldalról sza­badon hozzáférhetőek. Ez az új elrendezés viszonylag csekély szekrényszélesség alkalmazását teszi lehetővé. A találmány előirányozza továbbá az állványnak a szekrényben görgőkkel síneken történő megvezetését. 177843

Next

/
Oldalképek
Tartalom