177821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőalakú izzólémpák különösen halogén ceruzalámpák spiráltámasztó tartókarikáinak előállítására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177821 országos TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1979. XII. 7. (EE—2714) Közzététel napja: 1981. VI. 27. Nemzetközi osztályozás : H 01 K 3/00 H 01 K 3/04 HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kerényi István, oki. gépészmérnök, 35% Egyesült Izzólámpa és Villamossági Kuti Ernő, technikus, 35% Rt., Budapest Bódis Károly, technikus, 15% Jámbor Sándor, műszerész, 15% Budapest Berendezés cső alakú izzólámpák, különösen halogén ceruzalámpák spiráltámasztó tartókarikáinak előállítására 1 A találmány tárgya berendezés cső alakú izzólámpák, különösen ún. halogén ceruzalámpák spiráltámasztó távtartókarikáinak előállítására, a karika általában wolfram huzalanyagát készletező huzalcsévés lefejtő­szerkezettel, vezérelt vágókéspárral, rugós befogóele- 5 mekkel, valamint hajtó- és vezérlőszervekkel. Cső alakú izzólámpák, különösen halogéntöltésű cső alakú, ún. ceruzalámpák hosszúkás csőburájában az izzótestként alkalmazott wolframspirált meghatározott osztástávol­ságokban egymástól térközzel a spirálra felerősített, 10 általában magas olvadáspontú szerkezeti anyagból, cél­szerűen szintén wolframhuzalból előállított tartókarikák segítségével tartják a buratengelyben. A tartókarikák na­gyobb átmérőjű ún. távtartómeneteinek burkolóhenger­átmérője úgy van megválasztva, hogy a csőbura belső 15 falához viszonylag kis hézaggal támaszkodnak fel. A tar­tókarikák ismert, általánosan elterjedt konstrukciós fel­építését az 1/a, 1/b és 2. ábrán tüntettük fel. Jelenleg is alkalmazott ismert módszer szerint a tar­tókarikák készítése úgy történik, hogy a magra felhú- 20 zott spirált egy lassan forgó tüske külpontos furatába helyezik, majd a kézben tartott wolframhuzal-karika­­anyagot a forgó tüske palástján rögzítik, és a huzalt megfeszítve a tüskére ráfektetik. A forgótüskén három— négy nagy átmérőjű távtartómenet elkészítése után a 25 tüskepalástról leterelt huzallal a spirált is körültekerik, majd néhány ellenkező menetemelkedésű ún. zárómenet felvitelét követően a huzalt csípőfogóval elvágják. Ez­után a műveletet a mindenkori karikaosztásnak megfe­lelő távolsággal eltolva ciklikusan megismétlik. 30 2 Az így elkészített tartókarikák még nem használhatók fel. Szükség van a távtartómenetek visszavágására úgy, hogy az előírt két teljes menet a megfelelő átmérővel megmaradjon, továbbá a zárómenetek utáni huzalvéget is vissza kell vágni annyira, hogy az ne nyúljon túl a táv­tartómenetekkel meghatározott képzeletbeli henger pa­lástátmérőjén. A fenti ismert technológia hátránya, hogy nagy élő­munkaráfordítást igényel, és jelentős anyagveszteséggel jár. A találmány célja a tartókarikák kialakításának és elő­állításának gépi, a jelenleg alkalmazott technológiához képest termelékenyebb, és fokozott egyenletességet, pon­tosságot eredményező megoldása. A kitűzött célt olyan tárgyi berendezés kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynek a találmány értel­mében forgatott alakítótüskével ellátott karikaképző egysége, ez utóbbival egytengelyű, a magra fűzött spirált tartó és tengelyirányban programadóval kijelölt lépésso­rozat szerinti helyzetekbe léptető spiráltovábbító egy­sége, valamint ezen egységek közös tengelyvonalára keresztirányból a huzalcsévén készletezett karikahuzalt beadagoló, a közös tengelyvonallal párhuzamos irány­ban elmozgathatóan megvezetett huzaladagoló egysége és vágókéspárt tartalmazó vágószerkezete van. A talál­mány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjainak előre meghatározott, lámpatípusfüggő program szerinti számú tartókarika elkészítése után a berendezést leállító villamos vezérlőegysége is van. A karikaképző egység célszerűen forgómozgással hajtott, tengelyirányban 177821

Next

/
Oldalképek
Tartalom