177815. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csuklós jármű vonószerkezetének kihajlási szögének befolyásolására
MAGYAR SZABADALMI 177815 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. X. 27. (DA—360) B 62 D 9/00 Elsőbbsége: 1977. X. 29. (P 27 48 714.5) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VI. 27. HIVATAL Megjelent: 1983.X. 31. Feltaláló : Knapp Jost konstruktőr, Sindelfingen, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas : Daimler-Benz Aktiengesellschaft, Stuttgart, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés csuklós jármű vonószerkezetének kihajlási szögének befolyásolására 1 2 A találmány berendezés csuklós jármű vonószerkezetének kihajlási szögének befolyásolására, különösen csuklós buszhoz, amelynek első kocsija és nyergesen hozzákapcsolt pótkocsija van, ahol különösen a pótkocsiban elhelyezett hajtómotor legalább a pótkocsi tengelyével áll hajtókapcsolatban és ahol az első kocsi és pótkocsi közötti hajlás szöge a kormányzott tengely kormányzási szögének függvényében a két járműoldalon elrendezett, párosával egymással szemben működő hengerekkel befolyásolható, amelyek közül mindig egy 10 az első kocsira és a másik a pótkocsira van támasztva. A bevezetőben említett típushoz tartozó ismert berendezésnél a járműoldalakon egymással szembenfekvő és párosával egymással szemben működő hengerek egyrészt, éspedig hengerköpeny oldalon mindig a hozzájuk tartozó kocsihoz, azaz az első kocsihoz vagy a pótkocsihoz vannak rögzítve, másrészt kijáratható dugattyúrúd oldalukon mindig az ugyanazon kocsirészen elrendezett billenőemelővel vannak összekötve. A billenőemelő a mindenkor hozzátartozó és változtatható hosszúságú hengerrel a jármű egyenes helyzetében hegyesszöget alkot, miközben a henger lényegében ki van járatva és a két párosával együttműködő henger mindkét járműoldalon egymással szemben billenőemelője révén meg van támasztva. A hengerek tengelyei amellett szimmetrikusak a jármű keresztsíkjára és a hosszsíkjára vonatkoztatva és egy rombusz oldalait alkotják, melyek tengelyei az említett síkokban fekszenek. Amikor a jármű kanyarba ér, a kanyar belső oldali járműoldalon és a kanyar külső oldalán levő járműoldalon különböző viszonyok adódnak, mivel belső oldalon a herfgereknek az első kocsi és pótkocsin levő horgonyzási pontjai közötti távolság csökken, míg a 5 kanyar külső oldalán ugyanez a távolság nő. Ahengereknek a jármű egyenes helyzetében adott maximális kijáratott helyzetével és a dugattyúrúd végének a ferdén befelé nyúló billenőemelőn való horgonyzásával kapcsolatban a kanyar belső oldalán levő járműoldalra vonatkoztatva az a következmény áll elő, hogy a billenőemelővel vezetett hengerek a támasztófelületek váltakozó megtámasztása révén behajtásra kerülnek, míg a kanyar külső oldali járműoldalhoz tartozó hengereknél a váltakozó megtámasztás elvész, mivel már az 15 egyenes helyzetben kijáratott hengerek a kanyar külső oldalán bekövetkező távolságnövekedést a támasztási pontok között már nem tudják követni. A következmény, hogy a kanyar belső oldalán a behajlás ugyan korlátozva van, de az egyenes helyzetbe 20 visszatéréskor vagy a másik oldalra történő behajláskor az ellenkező oldalon levő hengereknek először támasztóhelyzetbe kell kerülniük, mielőtt az ellenkező irányú behajláskor működőképessé válnak. A gyors irányváltoztatáskor nehézségeket okozhat, ha a hengerek az 25 első kocsi és a pótkocsi közötti mindenkori tükörsíkra vonatkoztatva nem azonos alaphelyzetben vannak. Nagyobb ütésszerü terhelések léphetnek fel, illetve a hengertengelyek irányától eltérő erőbevezetés állhat elő, melyeket már a nagyobb gyorsítási erő fellépése 30 esetén konstrukciósán nem lehet figyelembe venni. 177815
