177806. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szikraforgácsoló berendezés impulzusgenerátorához

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 177806 Bejelentés napja: 1979. XI. 15. Közzététel napja: 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. (CE—1237) Nemzetközi osztályozás: B 23 P 1/08 G 05 F 1/02 Feltalálók: Szabadalmas: Kotsis László, oki. vili. mérnök, Budapest (10%) Híradástechnikai Gépgyár, Buda-Vermes György, oki. vili. mérnök, Budapest (90%) pest Kapcsolási elrendezés szikraforgácsoló berendezés impnlzusgenerátorához 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés szikraforgá­csoló berendezés impulzusgenerátorához, amely előnyö­sen 30...60 V egyenfeszültségű áramforrást és egyik sar­kával az egyenfeszültségű áramforrásra csatlakoztatott szikraközt tartalmaz. A találmány szerinti kapcsolási 5 elrendezéssel a szikraforgácsolás optimális üzemfeltéte­lei, nagy kapcsolási sebesség és kedvező hatásfok biz­tosítható. A szikramegmunkálás technológiáját elterjedten hasz­nálják bonyolult süllyesztékek és áttörések megmunká­lására edzett acélokban és kemény fémekben. A szikraforgácsoló generátorok — mint ahogy a VDI—3400 irányelvei ismertetik — alapvetően három csoportba sorolhatók, úgy mint: statikus impulzusgene­rátorok, energiatárolós generátorok és rotációs gene­rátorok. A statikus impulzusgenerátorok a legtöbb területről kiszorították az utóbbi időben a másik két típust. Ennek az az oka, hogy a statikus impulzusgenerátorokban mind a szikraáram csúcsértéke, mind a szikra időtarta­ma széles tartományban és pontosan szabályozható. Ezáltal nagy anyagleválasztási teljesítményt, kis elektró­dafogyasztást és jó felületi finomságot lehet elérni. A statikus impulzusgenerátorok alapkapcsolása a VDI—3400 szerint egyenfeszültségű áramforrásból, ve­zérelt kapcsolóból (általában tranzisztor vagy tirisztor), áramkorlátozó elemből (általában ellenállás vagy önin­dukciós tekercs) és szikraközből áll. Ebben a kapcsolásban a szikraáram mindenek előtt az egyenfeszültségű áramforrás kapocsfeszükségének és a szikraköz feszültségének különbségétől, valamint az áramkorlátozó elem impedanciájától függ. A megmun­káláshoz szükséges résfeszültség az elektródák anyagá­tól, a szikraáramtól és a folyamat véletlenszerű zavarai­tól függő, időben változó paraméter. A szikraáram közel állandó értékének biztosítására szokás a statikus impulzusgenerátorok egyenfeszültségű áramforrásának kapocsfeszültségét a szikraköz feszült­ségénél 3...8-szor nagyobb értékre választani. Ennek 10 azonban a generátor belső teljesítménydisszipációjának növekedése és az ezzel járó konstrukciós problémák ha­tárt szabnak, ezért a nagyobb teljesítményű fokozatok­nál ezt az arányt általában inkább a 3-hoz, mint a 8-hoz közelítik. Ennek alapján a teljesítményegységek kapocs- 15 feszültsége általában 60 V és 100 V között van, míg a kisteljesítményű, kisebb szikraáramot igénylő fokoza­tokban szokás 200 V és 300 V közötti kapocsfeszültséget választani. Ez a kompromisszum azonban nem valósít­ható meg a technológiai paraméterek romlása nélkül, 20 mert a kapocsfeszültség csökkenésének hatására a szik­raáram nagymértékben függővé válik a szikraköz fe­szültségétől és ezért az elektródák, a munkadarab anya­gának megválasztásától, valamint a mindig jelen levő és ilyen kapocsfeszültség mellett kiküszöbölhetetlen 25 egyéb zavaró paraméterektől is. Ez az oka annak, hogy az ilyen alapelvek szerint kialakított berendezésekben sem a megmunkálási hézagot, sem az elektródafogyást nem tudjuk pontosan és elegendően kis értékre szabá­lyozni és a forgácsolási teljesítményben véletlenszerűen 30 nagy eltérések jelentkeznek. További konstrukciós prob-177806

Next

/
Oldalképek
Tartalom