177803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálium-magnézium-foszfát alapú lassú hatású komplex műtrágyák előállítására
MAGYAR SZABADALMI 177803 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1979. V. 31. (BU—934) Közzététel napja: 1981. VI. 27. Nemzetközi osztályozás: C 05 B 11/10 C 05 G 1/08 HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Dr. Almássy Gyula, vegyészmérnök 30% Dienes Lajos, vegyészmérnök 26% Budapesti Vegyiművek, Orsányi Lászlóné, vegyészmérnök 10% Somogyi Zoltánné, vegyésztechnikus Budapest 8% Dr. Gáti Ferenc, vegyészmérnök 5% Horváth Sarolta, vegyészmérnök 5% Szirmai Endre, vegyészmérnök 4% Kemechey Gáborné, vegyészmérnök 4% Földes Antal, vegyésztechnikus 4% Halász György, vegyésztechnikus 4% Budapest ____________________________________________________ Eljárás kálium-magnézium-foszfát alapú lassú hatású komplex műtrágyák előállítására 1 A találmány tárgya kálium-magnézium-foszfát alapú lassú hatású komplex műtrágyák előállítása. A lassú hatású műtrágyákra jellemző, hogy a tápanyagokat kisebb-nagyobb mértékben vízben alig oldódó vegyületek formájában tartalmazzák. A kis oldható- 5 ság folyamán ezek a vegyületek a talajoldatban kis mértékben ugyan, de folyamatosan oldódnak és így a növény számára az egész tenyészidő alatt megfelelő tápanyagelfátást biztosítanak. 10 A lassú hatású nitrogén vegyületek fő képviselője a karbamid-formaidehid kondenzátum, amely különféle márkanéven kerül forgalomba (Nitreform, Ureaform, Formurin stb.). A lassú hatású foszforvegyületek közül kiemelhetjük a fém-ammónium-foszfátokat, melyek 15 foszfor tápanyagon kívül lassú hatású nitrogént és ugyancsak lassú hatású magnéziumot, vagy más kétvegyértékű fémet, mint mikroelemet is tartalmaznak. A káliműtrágyák közül — eltekintve a szerves kálium vegyületektől és a káliumtartalmú ásványi anyagoktól — 20 csak egyetlen olyan típus ismert, amely lassú hatású káliumot tartalmaz. Ez a vegyület típus a KMeP04 általános képlettel jellemezhető kálium-fém-foszfátok vegyület csoportja. A KMeP04 általános képletben az Me valamilyen kétvegyértékű fémet jelent (Mg, Fe, Mn, 25 Cu, Zn stb.). A kálium-fém-foszfátok fő képviselője a kálium-magnézium-foszfát (KMgP04), amely a lassú hatású káliumon kívül lassú hatású foszfort és magnéziumot is tartalmaz. A KMgP04 600—100 °C hőmérsékletűi előállítva 1 mól, alacsonyabb hőmérsékleten pedig 30 6 mól kristályvizet tartalmaz. Mindkét módosulat 200 °C hőmérsékleten vízmentes KMgP04 vegyületté alakul. A kálium-magnézium-foszfát találmányunk alapját képezi, ezért előállításával részletesen foglalkozunk. A kálium-magnézium-foszfát előállítási módszereit két csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba tartozó eljárások szerint az előállítást foszforsavból kálilúggal és magnéziumsóval végzik. A mérsékelten lúgos eljárás [Bassett—Bedwell: J. Chem. Soc. 854 (1933)] reakcióegyenletei : H3P04 f 2 KOH - K2HP04 + 2 H20 (1) 2 K2HP04 f MgCl2+H20 = K MgP04. H20 + K H2P04 f 2 KC1 (2) Az anyalúgot, foszforsavval és kálilúggal kiegészítve, cirkuláltatják a folyamatban. Az anyalúg azonban jelentős mennyiségű kálium-kloridot tartalmaz, ami a végtermékbe is belekerül és csökkenti a termék KMgP04 tartalmát. Kétszeri anyalúgcirkuláltatás után a KC1 annyira feldúsul az anyalúgban, hogy azt vagy ki kell vonni a folyamatból, vagy pedig a termékből a KCl-t vízzel ki kell mosni. Ez esetben problémát jelent a mosóvíz további hasznosítása. Hátránya tehát az eljárásnak a hulladékként keletkező anyalúg, ill. mosóvíz. További hátrány a nagy KOH szükséglet, 1 mól KMgP04 előállításához ugyanis 3 mól KOH-ra van szükség. A lúgos eljárás (1 252210 sz. német szabadalom) reakcióegyenletei: 177803
