177801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórtartalom mennyiségi meghatározására

SZABADALMI 177801 MAGYAR jr * NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. X. 31. (BO—1810) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VI. 27. G 01 N 23/06 HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Dr. Csikai Gyula, oki. középisk. tanár, Debrecen 7% Dr. Szegedi Sándor, Borsodi Vegyi Kombinát, Kazinc­­okl. középisk. tanár, Debrecen 23% Dezső Zoltán, oki. középisk. tanár, barcika Debrecen 23% Vas László, oki. középisk. tanár, Debrecen 3,5% Dr. Szta­­ricskai Tibor, oki. fizikus, Debrecen 3,5 %Zieger Bertalanné, oki. fizikus, Ka­zincbarcika 15% Győri László, műszer-aut. üzemmérnök, Kazincbarcika 10% Tóth Barnabás, vegyésztechnikus, Kazincbarcika 5% Dr. Józsa István, oki. középisk. tanár, Kazinbarcika 10% Eljárás klórtartalom mennyiségi meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás klórtartalom mennyiségi meghatározására klórtartalmú szénhidrogénekben. Ismeretes, hogy anyagi közegben való áthaladás köz­ben a neutronok kölcsönhatásba lépnek a közeg atom­magjaival, így abszorbeálódnak, szóródnak. Az áthala­dás során megváltozik számuk, mozgási irányuk, ener­giájuk. Tekintettel arra, hogy néhány elemtől eltekintve a klór termikus befogási hatáskeresztmetszete kiugróan nagy (Kiss Dezső: „Neutronfizika”, Akadémiai Kiadó, 1978), klórtartalmú szénhidrogénekben a neutronok nagyrészt a klórmagokban fogódnak be. Miként azt még a későb­biekben részletesen kifejtjük, felismertük, hogy a termi­kus neutronoknak a klórmagok által történő befogását, illetve a termikus neutronok intenzitásának mérését fel­használhatjuk klórtartalom meghatározására. A szoká­sos laboratóriumi neutronforrások, így például a 239Pu-Be, 241Am-Be, Cf252 vagy a 226Ra-Be néhány MeV átlagos energiájú neutronokat emittálnak, ezeket le kell lassítani, azaz termikus neutronokká kell alakítani. Erre a célra a legalkalmasabb a hidrogén (illetve a nagy hidrogéntartalmú anyagok), minthogy szórási hatáske­resztmetszete kiugróan nagy (Tölgyessy: „Magsugárzás a kémiai analízisben”, Akadémiai Kiadó, 1965). A ru­galmas ütközésként bekövetkező szóródáskor a neutro­nok energiát veszítenek, méghozzá annál nagyobbat, minél kisebb a velük ütköző mag atomsúlya. így a hidrogén nemcsak kiugróan nagy hatáskeresztmetszete, hanem legkisebb atomsúlya miatt is a legintenzívebben lassítja a neutronokat. Ha klórozott szénhidrogént vizs-2 gálunk, akkor lassításra különösen alkalmas magának a vizsgálandó mintának a hidrogéntartalma, minthogy ennek nagysága éppen ellentétesen változik a klórtarta­lommal, így például alacsony klórtartalom esetén a ter- 5 mikus neutronok intenzitása nemcsak a klór neutron­abszorpciója miatt lesz nagy, hanem az intenzitásnöve­kedéshez nagy mértékben hozzájárul a minta viszonylag nagy hidrogéntartalma is. Nagy klórtartalom esetén vi­szont a minta viszonylag alacsony hidrogéntartalma 10 csak kis termikus neutronsürűséget hoz létre, amit vi­szont a klórmagok zömmel abszorbeálnak. Látható tehát, hogy a hidrogén és a klór mennyiségé­nek egymással ellentétes változása a vizsgálandó minta körüli termikus neutronfluxust egyirányban, egymás ha- 15 tását erősítve változtatja meg, miáltal lehetővé válik szénhidrogének klórtartalmának nagy pontosságú meny­­nyiségi meghatározása. Ismeretes ugyanis, hogy jelenleg szerves vegyületek klórtartalmának meghatározását alapvetően az úgyne- 20 vezeti roncsolásos módszerrel (Mázor L.: „Szerves ké­miai analízis H'\ Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963) végzik a minta klórtartalmának hidrogénben tör­ténő elégetése, majd a képződött hidrogén-klorid lúggal való meghatározása útján. Ennek a meghatározási mód- 25 szemek a végrehajtása azonban több órát vesz igénybe, továbbá a kapott eredményt nagy mértékben befolyásol­ják mérési, például titrálási hibák. így ez a módszer a gyakorlatban alkalmatlannak bizonyul gyártásközi fo­lyamatos ellenőrzés végrehajtására, illetve tömeges klór- 30 meghatározásra. 177801

Next

/
Oldalképek
Tartalom