177791. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és elrendezés szórófejek és esőztető öntözőberendezések esőminőségének vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEI R. Ak 177791 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja : 1978. II. 20. (AA—889) G 01 P 1/06 H 04 F 11/00 Közzététel napja; 1981. VI. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983.X. 31. ^zabada!mí Tár *fv 0 ,M A _ J! Feltaláló: Pataky István tanszéki mérnök, Szarvas Szabadalmas : DATE Öntözéses—Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas Mérési eljárás és elrendezés szórófejek és esőztető öntözőberendezések esőminőségének vizsgálatára 1 A találmány egy olyan elektroakusztikus mérési eljárás és egy, ezen az elven működő műszer elrendezés, amely alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott bármely szórófej és esőztető öntözőberendezés esőminőség vizsgálatára, mind nagy pontosságot igénylő labora- 5 tóriumi, mind tájékoztató jellegű méréseket igénylő üzemi viszonyok között. A szórófejekkel és esőztető öntözőberendezésekkel létesített csapadékfüggöny minősége — amely alap- 10 vetően a csapadékintenzitástól és a kialakult cseppek energiatartalmától függ — általában lényegesen befolyásolja az öntözött területeken a terméseredmények alakulását. A durva minőségű eső mind a talajra, mind az öntözött növényi kultúrára legtöbbször káros hatású. 15 Az öntözésnél fellépő kártételek mértékének megállapítását célzó vízsugár hidraulikai és hatásvizsgálatok szerint a nagy méretű — így nagy súlyú és nagy kinetikai energiával rendelkező — esőcseppek szétrombolják a felszíni talajmorzsákat, tömörítik a talaj felső rétegét, 20 tócsásodást, vagy lejtős területen lefolyást és ezzel talajeróziót eredményeznek. A növényzetet illetően a károsító hatás elsősorban mechanikai sérülések formájában jelentkezik (pl. kertészeti növények helytelen öntözésekor), azonban jelentős károk forrása lehet a gyökérzet 25 kimosása is, főleg azokban a kultúrákban, ahol a talajtakarás nem száz százalékos. Megemlítendő még az esőcseppekkel felvert és a levélzetre tapadó talaj károsítása is, amelynek eredménye az asszimilációs felület hosszabb-rövidebb ideig tartó lecsökkenése, ami kü- 30 2 lönösen a fiatal növényállományt erősen visszavetheti a fejlődésben. A helytelenül végzett öntözés miatt bekövetkező ún. paskolási kártétel eredményeként az öntözéstől várt termésnövekedés a lehetségestől kisebb, vagy teljesen el is maradhat, esetenként pedig negatív előjellel is jelentkezhet. Emiatt a kutatók régi törekvése olyan vizsgálati eljárás kidolgozása és mérőberendezés szerkesztése, amellyel a szórófejek és esőztető öntözőberendezések esőminősége, munkája objektiven értékelhető és segítségükkel a rosszul dolgozó, durva minőségű esőt szolgáltató szórófejek már a sorozatgyártás előtt, vagy pedig olyan területre és olyan kultúrák öntözésére irányíthatók, ahol a kártétel veszélye nem áll fenn, illetőleg az üzemi paraméterek (nyomás, fúvókaméret stb.) úgy választhatók meg vagy állíthatók be, hogy kár nerr keletkezik. Az eddig kialakult és alkalmazott vizsgálati eljárások közül legegyszerűbb az ún. összehasonlító módszer. (INOUE, H.: Hean drap size and maximum drop size of sprays emitted by the spinkler. Tokyo, 196?.) Itt egyes cseppeket igyekeznek felfogni itatóspapír vagy liszt segítségével és a hagyott folt átmérője vagy a felvett lisztmennyiség lesz a cseppméret jellemzője A fényképezéses illetve a gyorsfényképezéses módszereknél (Csekő G.: A mesterséges eső minősítésének egy újabb módszere. ATE Közlemények, Gödöllő, 1968.) a fotolemezről az expozíciós idő és a csepp úthossza meghatározható. Ebből számítható a 177791
