177782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talaj öntözővíz szükségletének és ezzel kapcsolatosan a talaj pf értékének meghatározására, valamint ez utóbbira szolgáló berendezés
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177782 Bejelentés napja: 1978. IV. 26. (VI—-1191) Közzététel napja: 1981. V. 28. Nemzetközi osztályozás: G 01 N 19/10 G 01 R 27/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983.X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Oajárszky Győző, oki. mérnök 40% Vízgazdálkodási Tudományos Dr. Gyulay Béla, oki. vm. Budapest 40% Kutató Központ, Budapest 80% Kazakov Sztaniszláv Mihajlovics, főkonstruktőr, VNPO Szojuzvodavtomatika, Frunze, Szovjetunió 20% Frunze, Szovjetunió 20% Eljárás a talaj öntözővíz szükségletének és ezzel kapcsolatosan a talaj pF-értékének meghatározására, valamint ez utóbbira szolgáló berendezés A találmány a talaj öntözővíz szükségletének meghatározására vonatkozik. A növények számára rendelkezésre álló talajnedvesség tartalom ismeretének jelentősége a korszerű mezőgazdaság művelési módszereinek fejlődésével együtt növekszik. A haszonnövények legmegfelelőbb fejlődési feltételeinek biztosítása során a talajművelés, a tápanyagoknak a talajba juttatása mellett döntő fontosságú szerepe van a talaj megfelelő nedvességtartalmának is, amit esetenként öntözéssel szokás kiegészíteni. Ahhoz, hogy az öntözővíz szükségét és mértékét megállapíthassuk, mindenekelőtt szükség van a talajban a növények számára éppen jelen levő nedvességtartalom ismeretére is. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági nagyüzembena talajnedvesség meghatározására az a módszer, amit kezdettől fogva a talajmechanikában használtak, nem alkalmazható. Ez ugyanis a kivett talajminta eredeti és kiszárított állapotában levő súlyának pontos leméréséből és a különbözetnek, mint eltávolított víz térfogatának a minta térfogatához való viszonyításából állott. A mezőgazdaságban azonban az öntözendő földeken, a helyszínen egyrészt egyszerű módszerekkel való talajnedvesség meghatározásra, másrészt nem is az abszolút talaj-nedvességtartalom ismeretére, hanem a növények által ebből hasznosítható talaj-nedvességtartalom meghatározására van szükség; erre tehát új módszert kell keresni. Ennek az új módszernek a szolgáltatása a jelen találmány célja s erre a hidrogeológia tudomány eredményeit használja fel. A hidrogeológiából ismeretes ugyanis, hogy a talaj vízháztartása jelentős mértékben a talajszemcséknek a vízre gyakorolt vonzása következtében jön létre: a szemcséket vízburok (hidrátburok) veszi körül s 5 ebből a vízburokból vonhatja el a növényzet a maga számára az adszorpciós burokrészt. A szemcsét körülvevő burok felületi erő útján tapad a szemcséhez, ez az erőhatás és az esetleges egyéb erőhatások — pl. a kapilláris erő, felületi feszültség stb. — olyan talajvíz 10 feszültségben jelentkeznek, amely mérhető és amelyet potenciális talajvíz feszültségnek nevezhetünk s amelyet vízoszlop-cm-ben fejezünk ki. A nemzetközi irodalomban ennek a logaritmusát használják és pF-fel jelölik. A pF-érték és a talajvíz tartalom törvényszerűen ösz- 15 szefügg; ezt a törvényszerűséget minden talajra különkülön jellemző görbével, az ún. pF-görbével lehet ábrázolni. így, mint az 1. ábrán láthatjuk, az abszcisszán a W nedvesség-térfogatszázalékot, az ordinátán pedig a potenciális talajvízfeszültség szóban forgó logaritmu- 20 sát, a pF-értéket rakjuk fel oly módon, hogy a pF- 1 értéknek a 10 cm vizoszlopnak megfelelő 980 Pa nyomást, a pF—2 értéknek a 100 cm vízoszlopnak megfelelő 9800 Pa nyomást, a pF-~3 értéknek az 1000 cm vizoszlopnak megfelelő 98000 Pa nyomást szerepel- 25 tétjük stb. Az 1. ábrán látható a—d görbék négy példaképpel talajtípus jellemző pF-görbéit ábrázolják. Ismeretes az is, hogy ha most már a nedvességtartalmat a vele összefüggésben levő pF-értékkel jellemezzük, akkor van egy olyan A érték, amelynél kisebb 30 pF-érték esetén a talajszemcsék a vizet már megtartani 177782
