177780. lajstromszámú szabadalom • Folyadékvezető szerkezet

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI 177780 LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás. Bejelentés napja: 1978. II. 6. (VI—1172) F 28 F 25/00 Közzététel napja: 1981. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. X. 31. Feltalálók: Pohl Oszkár, oki. gépészmérnök, Fodor László, oki. gépészmérnök. Dudás Lajos, oki. gépészmérnök, P. Bak László, oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Villamosipari Kutató Intézet, Buda­pest és „Klima" Ipari Szövetkezet, Buda­pest Folyadékvezető szerkezet 1 1 2 A találmány tárgya folyadékvezető szerkezet kontakt hő- és/vagy anyagátadó berendezésekhez, különösen hűtőtornyokhoz, amely szerkezet a folyadékot kizáró­lag a hő- és anyagátadó felületekre juttatja, azáltal, hogy a felülethez kapcsolódik és geometriája ezen felü­letek méreteihez igazodik. A kontakt hő- és/vagy anyagátadó felületekkel rendel­kező berendezések, pl. hűtőtornyok működésének az a feltétele, hogy a hőcserében résztvevő egyik közeg — pl. víz — és a másik közeg — pl. levegő — nagy felületeken közvetlenül érintkezzen egymással. Ezek a felületek, az ún. betétek sík lapok, amelyek alkalmasan kiképzett lécek, rácsok vagy csövek halmazából állíthatók elő. Az ellenáramú kapcsolású készülékeknél az egyik közeg, pl. a víz, a betéteken függőlegesen lefelé áramlik, míg a másik közeg, pl, a levegő, alulról felfelé halad. Kézenfekvő, hogy ezen berendezések jó működésének egyik alapfeltétele, hogy a folyadék a felületeken tökéle­tesen el legyen osztva. A folyadék elosztására használt eddig ismert folyadékelosztó szerkezetek tulajdonkép- 20 pen folyadékszórók voltak, amelyek csupán a térben igyekeztek egyenletesen szétosztani a folyadékot. Ezek­nek a szerkezeteknek közös hátrányuk, hogy a folyadék­nak csak egy része jut a hő- és/vagy anyagátadó felüle­tekre, a többi pedig a hő- és/vagy anyagátadó felületek- 25 kel való érintkezés nélkül hull alá. Az említett hő- és/vagy anyagátadó berendezések nagy részénél a szóró szerkezetek viszonylag nagy mére­tű cseppeket állítanak elő. Közismert, hogy a nagymére­tű folyadékeseppek és a gáznemű közég közötti hő- 30 és/vagy anyagátadás igen kedvezőtlen. A klímatechni­kában alkalmazott igen finom cseppeket előállító szóró szerkezetek, fúvőkák nagy nyomáseséssel működnek. Ezek a fúvókák igen kis furatokkal rendelkeznek és ezért 5 eltömődésre hajlamosak. Napjainkban olyan folyadék­elosztó szerkezetekre van szükség, amelyek a kedvező foiyadékclosztási tulajdonságuk mellett kis nyomás­­esést okoznak, a folyadékelosztóban alkalmazott vi­szonylag nagy keresztmetszetek pedig lényegesen csok­it) kentik az cltömödcs veszélyét. Ipari szerkezetekkel szemben fokozódó követelmény, hogy azok a környezetet ne károsítsák. Ezen kívánságból kiindulva az ismertetett készülékeknél, főleg hűtőtor- 15 nyoknál újabban mindenhol cseppleválasztó szerkezete­ket kénytelenek alkalmazni. Ezek a szerkezetek biztosít­ják a levegő által elragadott cseppek leválasztását. A hű­tőtoronyból kikerült cseppek ugyanis nemcsak vízvesz­teséget jelentenek, hanem a hűtőtornyok környezetében az elektromos berendezésekre jutva zárlatot, fémszerke­zetekre jutva korróziót okoznak. Télen a vizcseppek ká­ros hatása az utak, vasúti sínek eljegesedésénél jelent­kezik. A hátrányos cseppszórás cseppleválasztó alkalmazása nélkül is csökkenthető, ha olyan folyadékvezető szer­kezeteket alkalmazunk, amelyek kizárólag a hő- és/vagy anyagátadó felületekre vezetik a folyadékot és így a cseppek elragadásának veszélye lényegesen kisebb. A találmány által megoldandó feladat olyan folya­dékvezető szerkezet létrehozása, amelynek segítségével 177780

Next

/
Oldalképek
Tartalom