177710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ligninsyulfonsav alapú kelátképzők és fémkelátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány Bejelentés napja: 1978. XII. 14. Közzététel napja: 1981. IV. 28. (PE—1063) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IX. 30. 177710 Nemzetközi osztályozás: C 07 H 23/00- ' ív' Feltalálók : Dr. Balogh István, oki. vegyészmérnök, Veszprém, 25% Szabadalmas : Baranyi Antal, oki. vegyészmérnök, Veszprém, 25% Péti Nitrogénművek, Várpalota Dr. Hódossy Lajos, oki. vegyészmérnök, Veszprém, 10% Papp József, oki. vegyészmérnök, Budapest, 10% Szeder Béla, oki. vegyészmérnök, Székesfehérvár, 10% Dr. Tóth Béla, oki. vegyészmérnök, Budapest, 20%________________ Eljárás ligninszulfonsav alapú kelátképzők és fémkelátok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás ligninszulfonsav alapú kelátképzők és fémkelátok előállítására, amelyre az jellemző, hogy a kelátképzőt ligninszulfonsav, valamint reakcióképes aminocsoportot tartalmazó szerves vegyületből és aldehidből képzett bázikus gyök oldatban 5 való kondenzáltatása útján állítjuk elő és kívánt esetben fémkeláttá alakítjuk. A ligninszulfonsav gyűjtőnév alatt a szakirodalom azt az egyértelműen nem azonosítható vegyületet érti, amely a fából kiinduló cellulózgyártás mellékterméke- 10 ként képződik. A fából kiinduló cellulózgyártásnál rendszerint kalcium-hidrogénszulfitos feltárással különítik el a cellulózt a fa többi részétől, így a melléktermékként keletkező kalcium-ligninszulfittól. A kalcium-ligninszulfit 15 feldolgozásánál ún. konvertálási eljárással a kalciumot részben vagy egészben nátriummal, káliummal vagy ammóniumionnal helyettesítik. A cellulóz-gyártáshoz felhasznált fa minőségétől és a technológiai jellemzőktől függően eleve többfajta kai- 20 cium-lígninszulfít keletkezik, ezért a konvertálási eljárással előállítható nátrium-, kálium- vagy ammónium-ligninszulfitok fizikai és kémiai tulajdonságai is igen eltérőek. A 1 igninszulfonsav-származék ok tulajdonságait rész- 25 letesen taglalja Hans Vogel JSulfitzellstoíf-Ablaugen” című könyve (megjelent Wepf Co, Verlag gondozásában, Baselban 1948-ban). A ligninszulfonsavak közös tulajdonsága, hogy kettő vagy kettőbél több vegyértékű fémekkel kelátokat ké- 30 2 peznek, vagyis olyan vegyületeket, amelyekben a fémek nem ionos formában kapcsolódnak a kelátképzőhöz, jelen esetben a ligninszulfonsavhoz. A ligninszulfonsav alapú fémkelátok felhasználhatók a mezőgazdaságban a növények nyomelemhiányból származó betegségének megelőzésére, illetve gyógyítására. A szakirodalomból ismeretes, hogy a növények nyomelem-utánpótlása levélen vagy gyökéren keresztül biztosítható. Kísérleti tapasztalatok szerint a kelátkötésfl nyomelemek mezőgazdasági célra hatékonyabban használhatók fel, mint a nyomelemek szervetlen sói. A kelatizált nyomelemekkel szemben alapvető követelmény, hogy a nyomelemek nem csapódnak ki vízoldhatatlan formában sem savas, sem lúgos oldat- vagy talajviszonyok között. Az eddig előállított fémkelátok közül például a Sequestren 138 Fe márkanevű pH 9-ig stabil, azonban a hatékonyság növelése érdekében célszerű olyan készítmények előállítására törekedni, amelyek még pH 10-nél is stabilak. A mezőgazdasági rendeltetésű fémkelátok szintetikus és természetes alapanyagú kelátképzőkkel állíthatók elő. A ligninszulfonsav alapú fémkelátok felhasználása a növénytermesztésben azért előnyös, mert mint természetes eredetű anyagok a növények számára nem mérgezőek és bomlástermékeik sem azok. A ligninszulfonsav fémkelátjait a szakirodalom szerint kétféleképpen lehet előállítani. Az egyik előállítási módszer (lásd az 56 194 számú lengyel szabadalmi le-177710
