177692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző anyagokból levő árványi keverékek elődúsítására
SZABADALMI 177692 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. V. 14. (MO—961) Nemzetközi osztályozás iSP Elsőbbsége: 1975. V. 16. (7505648—1) B 03 B 5/00 Svédország Közzététel napja: 1981. V. 28. . 'r ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IX. 30. Feltaláló: Dr. Mogensen Fredrik Kristian, mérnök, Hjo, Svédország Szabadalmas : Kommanditbolaget Fredrik Mogensen & Co., Hjo, Svédország Eljárás különböző anyagokból levő elődúsítására ásványi keverékek 1 A találmány tárgya eljárás különböző anyagokból levő ásványi keverékek elődúsítására, amely révén az elődúsítás műveleteit, az őrlést és osztályozást az ismert eljárásoknál jelentősen gazdaságosabban és jobb minőséggel lehet végezni. Ércek vagy különböző anyagokból álló hasonló keverékek dúsításánál az első művelet általában a keveréknek szemcsékké zúzása vagy őrlése. A szemcsékké őrlés során különböző típusú szemcsék jönnek létre, így például egyetlen anyagból levő szemcsék és több anyagból levő szemcsék, amely utóbbi esetben egy szemcsében különböző ásványi anyagrészek vannak összetapadva, illetve összeépülve. Az őrlést általában több lépésben végzik és az egyes lépések, illetve ezek egy része után dúsítást is végeznek azáltal, hogy a keletkezett szemcsehalmazból az értéktelen anyagot eltávolítják. Ezáltal megtakarítható az értéktelen anyagnak többszörös őrlésére fordított munka. Ez az elődúsítás, amelynél a nem fémes anyagokat eltávolítják a szemcsehalmazból és elődúsított szemcsehalmazt állítanak elő, nagy jelentőségű. A zúzást, illetve őrlést rúdhengerművekhez hasonló malmokban, golyósmalmokban vagy más, hasonló módon működő szerkezetekben, általában nedves felületű anyagon végzik. A zúzás és őrlés költséges művelet, főként akkor, ha kis méretű szemcséket állítanak elő. A zúzás vagy őrlés akkor tekinthető ideálisnak, ha az őrölt anyag az ásványi kristályok felülete mentén válik el egymástól. Ilyen ideális esetben az alapanyagból tiszta, egy ásványi anyagot tartalmazó ércszemcsék vagy 2 tiszta, kísérő kőzetben előforduló ásványszemcsék jönnének létre. Normál körülmények között az őrölt termék, szemcsehalmaz nagyon távol van az ideálistól. Az őrlés közben létrejövő repedések ritkán követik a 5 kristályok széleit és az egyásványos szemcsék rendszerint csak akkor érhetők el, ha a szemcsék nagysága sokkal kisebb a kristály méreténél, egyes esetekben ennek csupán l/10-e. Őrlés közben nagy mennyiségű iszap képződik. Ez az 10 iszap a dúsítást nehézzé teszi és ennek előállítása is drága. Ennek elkerülésére az őrlést több lépésben végzik. A kiinduló anyagot először nagyobb szemcseméretűre őrlik, mint amilyen az ideális szemcseméret lenne és a nagyobb szemcseméretűre őrölt anyagot valamilyen 15 osztályozógépen vagy szitán bocsátják át, amely a szemcsehalmazt végső finom termékre és durva termékre választja szét. A durva termékben sok kevert anyagú szemcse van, ezért a durva terméket visszaömlesztik az őrlőgépbe, itt ismét megőrlik, majd ezt követően az őrölt 20 terméket újból osztályozzák. Ezzel a módszerrel az iszapképződés jelentősen csökkenthető. A gyakorlatban az első őrlési műveleten átment szemcsehalmaz olyan durva, hogy az őrlés utáni osztályozásnál kapott finom termék a kiinduló anyag- 25 nak csak kis részét, gyakran csak 5—10°o-át teszi ki. Az őrlőgépbe visszaömlesztett anyag a kész, finom termék mennyiségének 10—20 szorosa. Ennek az ismert eljárásnak nem csak az a hibája, hogy a többszörös őrlés következtében az őrlési költsé- 30 gek nőnek, és hogy az iszap képződése a dúsítást nehe-177692
