177637. lajstromszámú szabadalom • Készítmény fémek vagy hőre keményedő műanyagok kémiai felületkezelésére és adott estben további bevonatok tapadóképességének fokozására
MAGYAR SZABADALMI 177637 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS IBI Bejelentés napja : 1977. Vili. 18. (HE—748) Nemzetközi osztályozás: Elsőbbsége: Német Demokratikus Köztársaság C 23 F 7/00 C 09 K 13/00 1976. VIII. 20. (WP C 23 f 194 415) C 08 J 7/04 C 08 L 61/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IV. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók: Krebs Günter, oki. vegyész, Berlin, Baszynski Joachim, mérnök, Berlin, Pohlers Günther, üzletkötő, Meerane, Német Demokratikus Köztársaság Szabadalmas : VEB Härtol-Werk, Magdeburg, Német Demokratikus Köztársaság Készítmény fémek vagy hőre keményedő műanyagok kémiai felületkezelésére és adott esetben további bevonatok tapadóképességének fokozására 1 2 A találmány felületkezelő készítményre vonatkozik, melynek zsírtalanító, vékony oxidréteg (futó rozsda, fehér rozsda és hasonlók) eltávolító, időleges korrózióvédő (konzerválás) és a korrózióvédelmet, valamint az előkezelés után felvitt szerves bevonatok tapadását ja- 5 vító hatása van vasnál, egyéb fémeknél, valamint zsírtalanító és az utána felvitt szerves bevonatok tapadását javító hatása van hőre keményedő műanyagoknál. A készítményt a vason és egyéb fémeken vagy hőre keményedő műanyagokon mind külön-külön, mind ezen szerkezeti anyagok együttesének tetszőleges kombinációin alkalmazni lehet. Az alkalmazási terület a hengerelt termékektől kezdődően a nem mozgatható, helyhezkötött fém konstrukciókig terjed, azaz a hengerművek késztermékeire, valamint a fémfeldolgozó iparok legkülönbözőbb feldolgozási fokú félkész és késztermékeire, amennyiben ezeknek a termékeknek hosszantartó időleges korrózióvédelmet vagy szilárdan tapadó, a korrózió ellen védő szerves bevonatot kell kapniuk. A fémek hagyományos felületelőkezelésének a fémfeldolgozás teljes területén kimagasló jelentősége van. A felületelőkezeléshez különböző adalékot vagy adalékmentes vizes-alkalikus tisztító oldatokat, hígított foszforaavat tartalmazó oldatokat, valamint kromátionokat 25 tartalmazó vizes oldatokat használnak különböző kombinációkban. A fémfeldolgozó iparban a könnyűszerkezetes építési mód növekvő alkalmazásával azonban a nedves kémiai eljárások hátrányai egyre inkább nyilvánvalónkká válnak, mivel különösen a korrózió által ve- 30 szélyeztetett helyeken, mint amilyenek az átlapolások, az üregek, az élek és a hornyok, a kezelő oldatok alkalikus vagy savas maradékai korróziós gócokat képeznek, amelyek minőségromláshoz, selejthez vagy nagy utómegmunkálási költségekhez vezetnek. A nedves kémiai eljárások a bevezetési szakaszban nagy beruházásokat, az alkalmazási szakaszban pedig nagy karbantartási és gondozási ráfordításokat igényelnek, valamint nagy víz és energia felhasználásuk van. Az előkezelő berendezé- 10 sek számára nagy üzemi alapterületre van szükség. Azért, hogy a nemzetközi méretekben állandóan növekvő környezetvédelmi követelményeknek eleget tudjanak tenni, beruházási és karbantartási szempontból költséges szennyvíztisztításra van szükség. Vas fémek- 15 nek más szerkezeti anyagokkal képezett kombinációit csak nagyobb költségek árán lehet kezelni: az el nem mozdítható és helyhez kötött szerkezeteket pedig egyáltalán nem lehet kezelni. A felületkezelés nedves kémiai eljárásainál a korró- 20 zióvédelem és a festékréteg alatti rozsdásodás elleni védelem tekintetében az első helyen a cink foszfátozás áll. A vas foszfátozások közbülső helyet foglalnak el. A tisztán zsirtalanítási eljárások kölcsönzik a legcsekélyebb ellenállóképességet a festékréteg alá történő beszivárgásokkal és alározsdásodásokkal szemben. Ezzel szemben az olyan tapadásvizsgálatoknál, amelyek az alaplemez alakváltozásával járnak együtt, mint például a horpasztás vagy a hajlítás mellett történő vizsgálatok, a vas foszfátozás bizonyult a hatékonyabbnak. Abban az esetben tehát — miként a valóságban legtöbbször — ha 177637
