177634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acéllemezekből és acélszalagokból készült alkatrészek egy- vagy többrétegű zománcozására a felület előkészítésével
MAGYAR SZABADALMI 177634 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. 111. 29. (HA—1056) Nemzetközi osztályozás; ORSZÁGOS Közzététel napja: 1981. IV. 28. C 23 G 1/24 C 23 D 3/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Demeter Csaba, oki. gépészmérnök, Debrecen, 30% Hajdúsági Iparművek, Debrecen Gíyüre László, oki. gépészmérnök, Debrecen, 20% Szabó József, oki. vegyész, Debrecen, 20% Nagy Sándor, oki. kohómémök, Debrecen, 20% Sándor István, vegyésztechnikus, Nyírbátor, 10% Eljárás acéllemezekből és acélszalagokból készült alkatrészek egy- vagy többrétegű zománcozására a felület előkészítésével 1 A találmány tárgya eljárás acéllemezekből és acélszalagokból készült alkatrészek felületének előkészítésére egy- és többrétegű zománcozáshoz. Az irodalomban és a gyakorlatban számos eljárás ismeretes a szokásos acélminőségekből (C-0,12) készülő alkatrészek zománcozáshoz történő felületi előkezelésére. Kétrétegű zománcozásnál a legáltalánosabban alkalmazott megoldás az, hogy az alkatrészek felületéről mindenfajta szennyeződést, idegen anyagot — (zsír, olaj, oxid, reve stb.) — eltávolítanak, és a tiszta felületre viszik fel a zománcot. Egyrétegű zománcozásnál — mivel az sokkal érzékenyebb művelet — a felületi tisztítást pácolás követi, amikor a lemez felületéről bizonyos mennyiségű anyagot eltávolítanak, mert az szennyező elemekben (P, S, Mn, Cu, Cr stb.) kismértékben dúsabb. Ha a direktzománc nem tartalmaz kötőoxidot, a pácolást nikkelezés követi, amikor kémiai redukcióval vagy galvanizálással bizonyos mennyiségű nikkelt választanak le a lemezre, hogy az ebből oxidálás után keletkező NiO biztosítsa a szükséges tapadást. Ismeretes az 1 0Í1 244, 1 034 450 é$ az 1 014 816 sz. NSZK-beli szabadalmakban leírt eljárás, mely szerint az acéllemezt foszfátréteggel kell ellátni, majd min. 600 °C-os kemencében lágyítani. így egy jól tapadó oxidfoszfát réteg keletkezik, melyre mártással vagy szórással felvihető a zománcréteg. Ismeretesek olyan eljárások (1 096 709, 1 017 876, 828 626, 1 153 588 sz. NSZK szabadalmak), melyekben az alkatrészt különböző tisztítási műveletek után 200 °C—1400 °C közötti 2 hőmérséklet»] lágyítják, majd a keletkezett oxidrétegeit valamilyen módon (pácolás, foszforsavval, kénsawai oxidmentesítés redukáló atmoszférában) eltávolítják. Ezt még követheti nikkelezés vagy széntelenítés, vagy 5 átmeneti korrózióvédő réteg felvitele, majd a zománcozás. Ismert a 2 358 171 sz. NSZK-beli szabadalom szerinti eljárás, amelynek során a nikkelezés utáni 700 “C-ra történő felhevítést nitrogén plusz hidrogén atmoszférá- 10 ban végzik, a hűtés pedig olyan oxidáló atmoszférában történik, amely 10% hidrogént tartalmaz. Ismert a 2 324 977 sz. NSZK-beli szabadalom szerinti eljárás, amelynek során zsírtalanítás után 200—800 °C- ra történő felhevítést írnak elő, majd ezután vas—nikkel 15 keveréket gőzölnek a felületre. Ez az eljárás csak 0,012%-nál kisebb széntartalmú acélokra alkalmazható. A fent említett eljárások bár kielégítő tapadást biztosítanak, költségesek, bonyolultak és amellett nagy mennyiségű savat igényelnek a pácoláshoz vagy revétle- 20 nítéshez. A savmennyiség nemcsak mint költségeket növelő tényező szerepel, hanem az egészségre is ártalmas, valamint az üzem berendezéseit is erős korróziós igénybevételnek teszi ki. A savazáskor keletkező hidrogén az acélba diffundáiva később pikkelyeződést okoz- 25 hat. Direktzománcozáshoz sok esetben csak szénszegény (C=max. 0,04) acéllemezek használhatók. A jelen találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése és olyan eljárás kidolgozása, amelynek révén az acéllemezekből és acélszalagokból készült al- 30 katrészek felületét egyszerűen, olcsón és sav felhaszná-177634
