177632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőalanyvessző előállítására
‘ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177632 Bejelentés napja: 1979. V. 30. Közzététel napja: 1980. IX. 27. Megjelent: 1983. III. 31. (GO-1447) Nemzetközi osztályozás: A 01 G 17/02 ° KÖNYVTÁR Feltalálók: Kósik István agrármérnök, Gyöngyös dr. Krisztán György tanár, Gyöngyös Szabadalmas: Gyöngyös—Donioszlói Állami Gazdaság, Gyöngyös Eljárás szőlőalanyvessző előállítására 1 A találmány tárgya; szőlőalanyvessző szaporítási célokra való előállítására vonatkozik. Köztudott, hogy a szőlőszaporításnál az alanyvessző előállítás egyike a legmunkaigényesebb műveleteknek és éppen a nagy kézimunkaerő-igényre való tekintettel egyre nagyobb a hiány alany vesszőben. Az alanyvessző telepeken az utóbbi időkben különféle törekvések váltak ismertté az élőmunka csökkentésére, azonban a gyakorlatban általánosan egyik próbálkozás sem terjedt el. A kevés kézimunkaerőt igénylő alanyvessző előállításának az alábbi módszerei ismeretesek : Támberendezés nélküli művelés, amelynek lényege, hogy az alanytőkék hajtásai a földön kúsznak. Ezt a módszert csak a déli, meleg éghajlatú országokban lehet alkalmazni, ahol a napsütéses órák száma nagy, és az éghajlat elég meleg ahhoz, hogy a hajtások őszre—télre beérjenek, illetve olyan koraőszi fagyveszélytől tartani nem kell, ami az éretlen hajtásokat tönkretehetné. Kissé északabbra, így pl. hazánkban, ez a módszer nem alkalmazható, mert a vesszők nem érnének be a fagyok beálltáig. Támberendezés melletti művelések közül, mint új irányzat, említést érdemel az egysíkú magasművelési mód, mely lényegében a Moser-féle szőlőműveléshez hasonlítható. Ennél a módszernél a tőkefejet magasan alakították ki és az ismert magasművelési technológiát alkalmazták. Ez a módszer alanyvesszők szaporítására nem tudott elterjedni, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy egyetlen alanyfajta, az Aramon x Ripária keresz-2 tezéséből származó „Aripa” fajta tudott oltásra alkalmas, érett vesszőket hozni. Ismeretesek törekvések a Beriandicri x Ripária keresztezésből származó alanyvesszök kötözés és hónalja- 5 zás nélküli magasművelésére, azonban hektáronként mindössze 20—30 000 oltásra alkalmas alany vesszőt nyertek, ami elenyészően csekély, így a módszer nem vált be a gyakorlatban. Vannak kutatások középmagas kordon művelési el- 10 járás kidolgozására is, amelyek szerint a kötözési munkáknál érhető el némi megtakarítás, jóminöségű alanyvessző is nyerhető, azonban igen nagy hibájuk, hogy nem teszik lehetővé a talajmunkák, tápanyagutánpótlás gépesítését és kizárják a kontakt gyomirtószerek meg- 15 felelő gépi berendezés melletti alkalmazását is, ami miatt ezek a törekvések is gazdaságtalannak bizonyultak. Legnagyobb elterjedésű és korszerűnek tartott alanyvessző művelési mód az ún. ferdeköteges alanyvcsszö termesztés. 20 Ennél a művelési módnál 200 cm sortávra cs 150 cm tőtávra vannak telepítve a tőkék, hajtásaikat a kifeszített huzalokra kötegbe összefogva ferdén vezetik fel. Ennél a művelési módnál hektáronként közel 200 munkanap szükséges a megfelelő minőségű vessző clöállítá- 25 sához, melyből a kötözés egyedül közel 100 munkanapot tesz ki, azaz a teljes munkanap szükségletnek mintegy a fele fordítódik a kötözésre. A telepítési mód következtében a talajmunkák, a vegyszeres gyomirtás, a tápanyagutánpótlás, sorközi 30 munkák a nagyüzemi gépparkkal nem végezhetők el 177632
