177625. lajstromszámú szabadalom • Aknalemence szemcsés anyagok kiégetésére
MAGYAR SZABADALMI 177625 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja : 1978. III. 24. (GE—1029) Közzététel napja : 1981. V. 28. F 27 B 1/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Szikora Károly oki. gépésztechnikus, Verőcemaros Industrialexport Budapest Legeza László oki. gépészmérnök, Budapest Veres László oki. gépészüzemmémök, Budapest Zsélyi Ottó oki. gépészüzemmémök, Budapest Vasadi Ferenc oki. gépésztechnikus, Budapest Aknakemence szemcsés anyagok kiégetésére 1 A találmány aknakemence szemcsés anyagok kiégetésére, amelyben az anyag egy fölső adagoló nyílástól kiindulva egy alsó ürítő nyílás irányában gravitációs úton fölülről lefelé halad. A kiégetés az anyag végighaladása során megy végbe. Az aknakemence az anyag haladási értelmét tekintve sorrendben előmelegítő zónát, hevítő zónát, ezeket követő égető teret, valamint az égető tér után elhelyezkedő hütő zónát tartalmaz. Az égető térből távozó füstgáz hőtartalmának jelentős részét az égetendő szemcsés anyagnak átadva azt előmelegíti, az égetéshez szükséges levegő pedig a már kiégetett anyag mentén fölmelegedve azt jelentős mértékben lehűti. Az égető tér részét képező tüzelő kamra a tüzelő anyagot és az égést tápláló levegőt az égető térbe bejuttató egy vagy több égőfejjel van ellátva. Az előmelegítő zóna és a hevítő zóna az égető tér fölötti közös fölső aknában, a hűtő zóna pedig az égető tér alatti hütőaknában helyezkedik el. A közepes és nagy hőmérsékleteket kívánó égetési műveletekhez az egész világon elterjedten alkalmazzák az aknakemencéket. Az 1000 C° fölötti hőtartományban történik a mésznek, általában a karbonátos termékeknek, így a dolomitnak, a magnezitnak és az agyagféleségeknek a kiégetése. Az aknakemencék kör-, ovális- vagy poligonális, ez utóbbin belül általában paralelogramma keresztmetszetűek. Üzemmód szempontjából az aknakemencék többnyire tisztán ellenáramúak, ritkábban egyenáramúnk, esetleg ún. „vegye*” kialakításúak. Ez annyit jelent, hogy egyes szakaszaik áram-2 lásviszonyai a többi szakaszhoz képest ellentett áramlás értelműek. A hagyományos egyszerű ellenáramú aknakemencék csak közepes és nagy szemcsenagyságú nyersanyagok 5 földolgozására alkalmasak. A belső hőmérséklet stabilizálásához az ilyen berendezéseknél recirkulációt alkalmaznak. Az ilyen kemencéknél nem lehet elkerülni az apró szemnagyságú anyag fölhalmozódását, ami sokszor csak nehezen értékesíthető. 10 Korszerűnek tartják az újabban terjedő egyenáramú kemencéket, az 5 mm-nél kisebb szemcseméretű anyagokat azonban ezeknél is csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet kiégetni. Az említett mérethatár alatti szemcseméretű anyagok ugyanis a szokvá- 15 nyos rétegvastagságok mellett olyan nagy légtechnikai ellenállást fejtenek ki, hogy még nagy teljesítőképességű ventillátorokkal sem lehet a füstgázt, illetve levegőt megfelelő áramlásban tartani. Elterjedtek és sok célra alkalmasak az ún. Maerz-féle 20 kemencék. Ezek váltott áramlási irányú aknákkal rendelkeznek, és főleg a mészgyártásban bizonyultak kedvezőnek. A 20 mm-nél kisebb szemnagyságú anyagok esetében azonban ezek sem alkalmazhatók, automatikus berendezései pedig kényesek, sok karbantartást kíván- 25 nak, és ezért mostoha körülmények között nem működtethetők gazdaságosan. Az anyag- és füstgáz áramlások szempontjából azzal kívánták az elmúlt évtizedekben kedvezőbbé tenni az égető berendezéseket, hogy kifejlesztették a ferde, vala- 30 mint a gyűrűs égető térrel rendelkező kemencéket. Sem 177625
