177598. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hűtőrendszer hulladékhőjének vízmelegítéshez történő hasznosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177598 0 Bejelentés napja: 1977. VII. 21. (EE—2513) Nemzetközi osztályozás: F 28 B 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IV. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Agonás Péter oki. gépészmérnök, Pfenningberger Ottó Élelmezésipari Tervező Vállalat, oki. gépészmérnök, Budapest Budapest Berendezés hűtőrendszer hulladekhojének yízmelegítéshez történő hasznosítására 1 2 A találmány hűtőrendszer hulladékhőjének vízmelegítéshez történő hasznosítására szolgáló berendezésre vonatkozik. Számos iparágban van szükség technológiai folyamatokba iktatott hűtés alkalmazására, aminek rendeltetése, hogy — általában valamely közvetítő közeg — segítségével a lehűtendő anyag hőmérséklete a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabbra csökkenjen, s rövidebb-hosszabb ideig ezen a hőmérsékleten maradjon. Ennek érdekében a hűtendő anyagból a hőt elvonják. Az ipari gyakorlatban a hőelvonás gépi berendezés alkalmazásával hőcsere útján történik oly módon, hogy a közvetítő közeg hőmérsékletét a hűtőberendezésben a hűteni kívánt anyag hőmérséklete alá csökkentik. A hőelvonás eredményeként a közvetítő közeg hőmérséklete a környezeti hőmérsékletnél magasabbra növekszik, s a megnövekedett hőmennyiség ugyancsak hőcsere útján a környezetnek adódik át. A hűtő-körfolyamatban a hőmennyiség növekedés csak energiabefektetés révén következhet be. Mechanikai-, hő-, vagy villamosenergia felhasználásról lehet szó, ennek megfelelően beszélhetünk kompresszoros, szorbciós (gőzsugárgépes) és termoelektromos hűtőberendezésekről. Az ipari gyakorlatban a kompresszoros hűtőrendszerek, az ún. gőznemű hűtőközeges körfolyamatok tekinthetők általánosnak, ezen belül is az egyfokozatú, ammóniával, mint közvetítő közeggel dolgozó dugattyús-kompresszoros hűtőrendszereknek van elsődleges jelentőségük. Ezek hűtési körfolyamata hűtőegységből — elpárologtatóból —; a hűtőközeg áramlásirányát tekintve ez után elrendezett kompresszorból, a kompresszor után elhelyezkedő kondenzátor-hőcserélőből, s ezt követő fojtószelepből áll; az egyes részeket vezeték köti össze egymással. A fojtószeleptől kiinduló 5 vezetékrész az elpárologtatóba (hűtőegységbe) torkollik, így alakul ki a körfolyamat. A kompresszor az elpárologtatóból száraz, telített, a hőcsere során felmelegedett ammóniagőzöket szív el, s 10 azokat — elméletileg adiabatikusan — komprimálja, aminek eredményeként a gőzök túlhevített állapotba kerülnek. A túlhevített gőzök lehűtése a hűtőberendezés nagynyomású tartományában — a kompresszor nyomócsonkja és a fojtószelep között — oly módon megy vég- 15 be, hogy a kompresszorból kilépő túlhevített gőzök a kondenzátor hőcserélőbejutnak, és ott lehűlésük közben kondenzálódva folyékony halmazállapotúvá válnak. A környezeti állapotú és hőmérsékletű természetes hűtőközeggel a túlhevített állapotú gőzt telítési hőmérsék- 20 létre hűtik. Cseppfolyósítása a telítési hőmérsékleten — állandó nyomáson — történik. A fojtási veszteségeket csökkentendő a kondenzátumot természetes hűtőközeggel, pl. vízzel vagy levegővel utóhűthetik, majd az utóhűtött folyadékot fojtják. Az utóhűtés a telítési hö- 25 mérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre történik. A folyadék nyomása a fojtás hatására lecsökken, s közben a folyadék részben gáznemű állapotba kerül. A csökkent nyomású folyadék-gőz-keveréket az elpárologtatóba (hűtőegységbe) juttatják, ahol az a hűteni kívánt anyag- 30 ból a hőt elvonva elpárolog, s száraz, telített gőzzé válik, 177598
