177565. lajstromszámú szabadalom • Kőkiválasztó szemestermény-mosó és nedvesítőgép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177565 Bejelentés napja : 1977. VII. 12. (BU—853) Közzététel napja: 1981. V. 28. Nemzetközi osztályozás: B 02 B 1/06 B 03 B 5/42 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Pénzes István oki. gépészmérnök, Budaörs Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat, Budapest Kőkiválasztó szemesterménymosó és nedvesítőgép 1 . 2 A találmány tárgya olyan eggyé szerelhető és egymástól elkülöníthető készülék és gép, amelynél — első egységként — a készülék szemes termény (előnyösen búza) közül, fajsúlykülönbség alapján, folyadék (víz) segítségével elkülöníti a terményszemekkel azonos nagyságú kődarabkákat, S továbbá a könnyű anyagrészeket, mint amilyen például a pelyva és a golyóüszög, ezzel előkészítve a szemes termény mosását; továbbá — második egységként — olyan zárt és lyukasztott köpenyű, hengeres vagy kúpos forgástesttel bíró gép, melynél függően a műveletsor céljától, valamint az 10 adagolt —, a kőkiválasztóban is és attól függetlenül is — szabályozható folyadék mennyiségétől, a gép lejtésszögének emelésével vagy döntésével, fokozottan avagy mérsékelten mosható a szemes termény; az utóbbiak mellett — kőkiválasztó nélkül, az erre célra szolgáló fúvókákon be- is vezetve a nedvesítéshez szükséges folyadékmennyiséget — a gép alkalmas a szemes termény technológiai célzatú intenzív nedvesítéshez. A szemes termény, különösen a búza őrlésre való előkészítésénél a nedvesítés és a mosás egyaránt fontos művelet. 20 A nedvesítésnél a technológia követelményének megfelelően kell a termény nedvességét megnövelni. Mosásnál viszont, a művelet általános egészségügyi célján túlmenően, külön kell választani a termény-szemekkel azonos nagyságú kődarabkákat, továbbá a könnyű anyagrészeket, mint 25 amilyen a pelyva, a golyóüszög stb. Magától értetődik, hogy a mosás után a termény nedvesítésének alárendelt szerepe van, ám a nedvesítés még így sem nélkülözhető. A 19. század utolsó árvizedétől egészen az 1930-as évekig használtak többrészes búzamosót. Kezdetben általá- 30 ban kőkiválasztóból és mosócentrifugából állott a mosóberendezés. Később a gépcsoport összetevők száma háromra-négyre nőtt, azonban a cél és az eredmény nem változott. Függetlenül a mosóberendezésben levő összetevők számától, kőkiválasztó többnyire ellenáramos volt. Akár hengeres, akár más alakú kőkiválasztóban olyan sebességű vízáramot létesítettek, amely a búzát magával ragadta, a kődarabkák viszont alul nyitható zsilipes kamrában leülepedtek. A búza és a víz — az elúsztatott könnyű részek kivételével — együtt folytak a — függőleges és nem állítható centrifugába. A két részegységet cső kötötte össze. A centrifuga köpenye alul sima acéliemez-, felül — mintegy kétharmad részben — lyukasztott köpenyű volt. bzek következtében a centrifuga alul mosott, felül szárított. A mosott termény legfelül távozott a függőleges centrifugából. A búzamosógép második fejlődési fokozatában, az 1920-as években, megtervezték az összetett (kombinált) búzamosógépeket, bzek, megtartva az eredeti célkitűzést, egy' egységben valósítják meg a kőkiválasztást, ezt követően a mosást, s végül a centrifugálásban kifejeződő szárítást. Jelenleg mind a hazai, mind a külföldi malomgépgy árak az összetett búzamosógépeket gyártják. Megjegyzendő. hogy bár a gépet búzamosógépnek nevezik, a szerkezet alkalmas más szemes termények mosására is. Az összetett búzamosógép munkáját a következők jellemzik. Az első munkaszakaszban a búzát - esetleg más szemesterményt ~ vízben forgó, a vizet és búzát együtt t<>-177565
