177564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított adszorpcióképességű adszorbens előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177564 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. IX. 21. (BU -817) Nemzetközi osztályozás: C 01 B 33/28 Közzététel napja: 1981. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók : Szabadalmas: dr. Klopp Gábor oki. vegyészmérnök, 15“„ Budapesti Műszaki Figyelem, Lombosi Tibor oki. vegyészmérnök, 15% Budapest dr. Papp János oki. vegyészmérnök, 15% dr. Sütő József oki. vegyészmérnök. 15% Machács Miklós oki. villamosmérn. 10% dr. Pálmai György oki. vegyészmérnök. 10% dr. Szebényi Imre oki. vegyészmérnök, 10% dr. Szász Károly oki. vegyész 10% Budapest Eljárás javított adszorpcioképességű adszorbens előállítására í A találmány tárgya eljárás a természetes mordenit, a zeolitok csoportjába tartozó alumíniumszilikát ásvány nitrogénoxid-adszorpciójának megjavítására a kőzetőrlemény savas kezelésével. Ismeretes, hogy a nitrogénoxidok, elsősorban az NO és az NO- a legkárosabb légszennyező komponensek közé számítanak. Főleg tüzelőberendezésekből, motorokból kerülnek a levegőbe, igen intenzív helyi szennyezőforrások azonban a salétromsav- és nitrálóüzemek is, amelyek környékén a növényzetet károsítják, korróziót, az embereknél légúti panaszokat, sőt köd esetén az elektromos légvezetékeken átütéseket idéznek elő. A salétromsavüzemekből a nitrogénoxidok az ún. véggázzal kerülnek a levegőbe és így a légszennyezés mellett az üzem termelésében is állandó, több százalékot kitevő veszteséget okoznak. A salétromsav üzemi véggázokkal levegőbe jutó nitrogénoxidok eltávolítására sokféle módszert kipróbáltak, pl. lúgos elnyeletést, katalitikus redukciót, ezek azonban nem vezettek a kívánt eredményre. A lúgos elnyeletés nem elég hatékony tisztító eljárás, ezenkívül a keletkező nitrit-tartalmú oldat veszélyesen robbanékony és hasznosítása sem megoldott. A katalitikus redukció hatékonyabb eljárás, ennek során a termelt nitrogénoxidoknak az üzemből kikerülő részét ammónia vagy földgáz igénybevételével nemesfém katalizátoron nitrogénné redukálják. Bár ez a már gyakorlatban is bevezetett eljárás a környezetszennyezési problémáikat kiküszöbölt, salétromsavüzemekben például nem biztosithaÿa a kérdés végleges megoldását, hiszen á korábban fáradságos munkával, sok költséggel előállított nitrogén-2 oxidok hasznosítását nem teszi lehetővé, hanem azokat jelentős földgázmennyiség vagy a sztöchiometrikusnál nagyobb mennyiségű költségesen szintetizált ammónia igénybevételével megsemmisíti. 5 A nitrózus-gázok megkötésére legelőnyösebben olyan fizikai módszerek lennének alkalmazhatók, amelyek nem csak a véggáztisztítás gondjait oldják meg, hanem lehetővé teszik a kinyert értékes nitrogénoxidok recirkuláltatását és így a salétromsavgyárak hozamának fokozását is. 10 A salétromsavgyárak a nitrogénoxidok megkötésére, a salétromsav kinyerésére már eredetileg is tulajdonképpen fizikai módszert, vizes mosást alkalmaztak. Az ennek során lejátszódó kémiai reakciót, a salétromsavképződést azonban az (!) egyenlet szerint nitrogén-monoxid felsza- 15 badulás is kíséri, amelynek újraelnyeletése csak nitrogéndioxiddá oxidálódása után lehetséges. így a módszernél a hatékonyság fokozása nehéz, aránytalanul nagy abszorpciós térfogatok beépítését követeli meg. 20 3NO- + H O -> 2HNO +NO (1) A salétromsavgyári véggázok viszonylag csekély 0.1 s"„ nagyságrendű nitrogénoxid-tartalmának megkötésére kézenfekvő fizikai módszer az adszorpció, elterjedését azon- 25 ban a megfelelő adszorbens hiánya gátolta. A szilikagél és az alumínium-oxid fajlagos nitrogénoxid-megkötése kicsi. Az aktívszén nitrogénoxid-adszorpciója megfelelő ugyan, alkalmazása azonban robbanásveszéllyel jár. A nitrogénoxidok adszorpciós megkötése területén je- X lentős előrehaladást hozott a szintetikus zeolit (molekula=1779»
