177562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroheteroporózus kötőanyaggal erősített nemszőtt lemezek előállítására

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

177562

Bejelentés napja: 1978. IX. 7. (BO—1733) Közzététel napja: 1981. V. 28.

Megjelent: 1983. III. 31.

Nemzetközi osztályozás:

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

C 08 L 9/00 B 32 B 25/10

Feltalálók :

Szabadalmas :

Dr. Lóránt Iván igazgató, Bp.

20%

Bőr-, Műbőr-Dr. Murlasits Gyula tud. csop. vez., Bp.

30%

és Cipőipari Kutató Intézet,

Wlasitsch Gyula főosztályvezető, Győr,

16,7%

Budapest GRABOPLAST,

Dr. Farkas Ferenc osztályvezető, Győr,

16,7%

Győri Pamutszövő-Szomolányi Géza osztályvezető, Győr,

16,6%

és Műbőrgyár, Győr

Eljárás mikroheteroporózus kötőanyaggal erősített, nemszőtt lemezek

előállítására

í

A találmány tárgya, eljárás mikroheteroporózus szerkezetű kötőanyaggal erősített nemszőtt lemezek előállítására. Az eljárás kapcsán kialakított mikroheteroporózus szerkezetű lemez rendkívül előnyös tulajdonsága révén műbőrhordozóként használható fel.

Ismert, hogy mind a bőr ruházati termékek, mind a bőr műszaki cikkek terén a kereslet rendkívüli mértékben megnőtt, és ez magával hozta a műbőr gyártás és felhasználás jelentőségének megnövekedését. A műbőr termékek felhasználása és alkalmazása különösen a cipőiparban, a járműiparban, és a bőrdíszmű iparban tekinthető jelentősnek.

Ismert továbbá, hogy a műbőr bőrhelyettesítőként történő felhasználása olyan követelményeket állít a műbőrgyártással szemben, hogy a műbőrnek megjelenési formájában, fogásában, feldolgozhatóságában és alkalmazhatóságában biztosítania kell a bőr hatást.

A követelmények kielégítésében jelentős feladat hárul a műbőrök hordozórétegére, amely szövet, hurkolt kelme, nemszőtt anyag, vagy ezek kombinációja lehet. Alapvetően a hordozó biztosítja a műbőr fizikomechanikai tulajdonságait, és jelentős szerepe van az organoleptikus, esztétikai és higiéniai tulajdonságok alakulásában is.

A jelenleg gyártott műbőrök közül a nemszőtt hordozós termékek közelítik meg megjelenésükben és tulajdonságaikban leginkább a természetes bőröket. Ezen nemszőtt hordozók legáltalánosabban használt, ismert gyártási módja az, amikor különböző (például poliészter, poliamid vagy viszkóz) vágott szálak keverékéből szálbundát képeznek, amelyet mechanikailag (tűnemezeléssel), fizikailag

177562

2

(zsugorítással) és kémiailag (impregnálással) erősítenek. A nemszőtt hordozós műbőrök is azonban számos olyan hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a természetes bőr teljesértékű helyettesítését nehezítik. Ilyenek a 5 rossz higiéniai tulajdonságok — mindenekelőtt az alacsony vízgőzfelvétel, valamint a kedvezőtlen organoleptikus tulajdonságok. Ugyanakkor összefüggés található a makroszkopikus tulajdonságok és a nemszőtt hordozó mikroszerkezete között. A mikroszerkezetet leginkább a 10 szálbunda kémiai erősítéséhez használt eljárás határozza meg.

Ismert, hogy a szálbunda kémiai erősítésére, általában a következő eljárásokat alkalmazzák. Mikroheteroporózus szerkezetű kötőanyagot tartalmazó nemszőtt lemezt állíta- 15 nak elő úgy, hogy a tünemezelt és zsugorított szálbundát polimer, vagy polimerek keverékeinek oldatával (például dimetilformamidban oldott poliuretánnal) impregnálják, majd a polimert nemoldó folyadékban, például vízbe mártással koaguláltatják (1091935 számú nagy-britanniai és 20 3 676 206, 3 483 283, 3 067 482 és 3 228 786 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások). Az eljárás hátránya, hogy egészségre ártalmas, tűz- és robbanásveszélyes oldószerek használatát igényli, önköltsége magas. Az eljárás környezetvédelmi szempontból is előnytelen. Ezen em- 25 lített okok miatt ezzel az eljárással előállítható termékek gyártása nem terjedt el széleskörűen.

Ismert továbbá az az eljárás, amikor a tűnemezeit és zsugorított szálbundát, polimerek vizes diszperziójával impregnálják, amelyet a diszperzió destabilizálása után 30 szárítanak, majd vulkanizálnak (1 273 311 számú nagy-