177558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényáteresztő, sűrű, sokkristályos aluminiumoxid szintertestek, elsősorban világítócsövek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1# # íJiJO ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1970. IV. 8. (BO 1226) Módosítási elsőbbsége: 1977. Vili. 19. Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1983. III. 31. Nemzetközi osztályozás: H 01 J 9/24 Szabadalmas: Puskás Ferenc műszaki szaktanácsadó, Budapest Eljárás fényáteresztő, sűrű, sokkristályos alumíniumoxid szintertestek, elsősorban világítócsövek előállítására 1 Jelen találmány tárgya eljárás fényáteresztő, sűrű, sok­kristályos alumínium-oxid szintertestek, elsősorban világí­tócsövek fémvegyületekkel mesterségesen szennyezett, szerves anyagokkal plasztifikált, alumíniumoxid-porból képlékeny hideg alakítással formázott és gázatmoszférá­ban, vagy vákuumban végrehajtott zsugorítva hőkezelt előállítására. A korszerű világítástechnika, úgyszólván a mindennapi élet minden területén egyre nagyobb teljesítményű és fény­erejű, olcsón és egyszerűen előállítható, nagy élettarta­mú világítótesteket igényel. A legkülönbözőbb gáztöltésű lámpák (pl. kripton, neon, xenon) mellett a halogén lám­pák (pl. jódlámpák), majd fémek, vagy fémvegyületek gő­zével töltött higany- és nátriumgőzlámpák jelezték a fejlő­dést ezen a téren. Az utóbbiak az egyre fokozódó igényeket viszonylag optimálisan elégítették ki. Feltalálóik, J. F. Ross és társai számtalan kísérletsorozat eredményeként azt tapasztalták, hogy a nátriumgőzök rövid idő alatt redukálták a halogén lámpákban előnyösen alkalmazott quarz csöveket, ame­lyek átlátszatlan szilíciummá alakultak át. Korszerű, hosszú üzemeltetést bíró, megfelelően fény­áteresztő világítótestek előállítására folytattak különböző kutatásokat és így jutottak el az átlátszó, sűrű, sokkristá­lyos szinterkorund testekhez. Felhasználásuk sokrétűsége és a téma fontossága követ­keztében úgyszólván minden fejlett ipari államban kísérle­teket kezdeményeztek újabb, az alapigényeket kedvezőb­bén kielégítő és gazdaságosabb tárgybani eljárások kidol­gozására. Ezeket a kísérteteket lényegében az alapanyagba 2 vitt mesterséges, különböző szennyező anyagok változta­tása — pl. kobalt- vagy titánoxíd az eredetileg alkalmazott magnézium-oxíd helyett (3 026 210 sz. USA szabadalmi le­írás, DAS 1 204 208 sz. német közzétételi leírás) — majd 5 később a hőkezelési paraméterek kombinációja (3 026 177 sz. USA szabadalmi leírás) jellemezte az eredeti amerikai eljárás 1950 C égetési hőmérséklethez és 16 óra hőntartási időtartamhoz képest. Az eredetileg alkalmazott izosztatikus préselést' már ke­lt) vésbé sikerült előnyösebb műveletekkel felcserélni. A ha­gyományos porkohászati és/vagy keramikus formázási technológiák — pl. vákuum préselés, melegfröccsöntés, melegsajtolás, extrudálás, folyadék és adalékos öntés ugyanis a megengedettnél jóval kisebb sűrűségű, porózus IS nyerscsöveket eredményeznek. Emellett ezek a csövek nagy képlékenységük következtében sokszor saját súlyuk hatására deformálódtak. A 151.990 sz. magyar szabadalmi leírásból ismert olyan eljárás, amely fém, vagy fémötvözet porát plasztifikáló anyagokkal teszi extrudálásra, vagy fröccsöntésre alkal­massá. Ezen formázási mód viszonylag alacsony 5, ill. 10kp/cnr nyomása következtében az előkészített masz­­szát erősen képlékennyé kell tenni, de ekkor a szükséges plasztifikáló anyagok különböző, részben magas olvadás­pontja eredményeként ezek eltávolításához szükséges ma­gas hőmérséklet a megengedettnél jóval több, zárt mikro­­pórusokat eredményez. A 154.915 sz. magyar szabadalmi leírásból, továbbá is­mert kisnyomású, melegfröccsöntéssel történő formázás, amelynél a plasztifikátort tartalmazó fémpor keveréket 20 25 30 177558

Next

/
Oldalképek
Tartalom