177555. lajstromszámú szabadalom • Homológ biológiai sebfedő anyag és eljárás előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177555 Bejelentés napja: 1977. IX. 2. (BE—1306) Közzététel napja: 1981. IV. 28. Megjelent: 1983. III. 31. Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A 61 L 15/01 A 61 L 15/04 Szabadalmas : dr. Benyó János orvos, dr. Papp Tibor orvos, Tolnay János biológus, Miskolc Homológ biológiai sebfedő 1 A találmány tárgya homológ biológiai sebfedő anyag égési és/vagy egyéb ok következtében létrejött sebek felszínének ideiglenes fedésére, elsősorban tömeges égési sérülések ellátásához, és eljárás a sebfedő anyag előállítására. Égési sérülés esetén a hőhatás hőmérsékletétől és időtartamától függően a bőr különböző rétegeire kiterjedő, vagy a bőr alatti szöveteket is érintő szövetkárosodás jön létre. Ennek következményeként részben, vagy egészben megszűnik a bőr védő szerepe. A külvilág felől bakteriális invázió, a test belsejéből pedig a szervezet számára értékes anyagok kiáramlása indul meg a nyílt sebfelszínen keresztül. Az égést okozó hőhatás a bőrfelszin baktériumflóráját is elpusztítja, de a bőr mélyebb képleteiben (faggyú és verejtékmirigyek kivezető csöveiben) életképes baktériumok maradhatnak vissza. A nedvező sebfelszín kiváló táptalaj a környezetből származó baktériumok számára is. A nagy felületű égett felszínen keresztül folyadék, elektrolit és fehérje áramlik ki. A folyadékveszteség a párolgáshoz szükséges hőelvonás útján energiaveszteséget is okoz a szervezetnek. A jelentős fokú fehéije- és energiaveszteség, valamint az égés miatt bekövetkezett táplálkozási — emésztési — és anyagcsere zavar miatt a beteg leromlik. Ez a folyamat mindaddig folytatódik, amíg a seb spontán behámosodik, vagy — mély égéseknél — sor kerül a bőrpótló műtétre. Ha nem sikerül a sebfertőzést megelőzni vagy a seb baktériumtartalmát helyi antibakteriális kezeléssel csökkenteni, akkor á beteg a kialakuló szeptikus szövődmények, vaanyag és eljárás előállítására 2 lamint a nagy sebfelszín okozta anyagcsere zavar és energiaveszteség következményei miatt életét veszti. A hagyományos kötések nem képesek megfelelő védelmet nyújtani a környezetből származó bakteriális fertőzés- 5 sei szemben és nem tudják jelentős mértékben megakadályozni a szervezet számára értékes anyagok kiáramlását a sebfelszínen keresztül. A kötés alatt pangó váladék befertőződése gennyes szövődményekhez vezet, és a kötésváltás is nagy fájdalommal jár. 10 Az említett nehézségek elkerülésére alkalmaznak úgynevezett nyitott kezelést is. Ennek során nem kerül kötés az égési sebre, hanem a kiáramló plazma megalvadása következtében vagy valamilyen pörkösítő kezelés hatására kialakuló pörk biztosít biológiai védelmet az égési seb számá- 15 ra. Ennek a módszernek alapvető hátránya, hogy nehéz megfelelő hőmérsékletű és kielégítően baktériumszegény külső környezetet biztosítani, és a fekhellyel érintkező felszíneken nem tud kialakulni a seb védelmét szolgáló pörk. Az előbbi módszereknél lényegesen kedvezőbb hatás cr- 20 hető el az úgynevezett biológiai kötések, illetve biológiai sebfedő anyagok alkalmazásával. Biológiai kötésnek nevezzük azt az eljárást, amikor emberről vagy állatról származó bőrt vagy egyéb anyagot, például amniont tesznek a sebre, és nem kívánják, hogy az ott megtapadjon. Mielőtt 25 a kilökődés bekövetkezne, eltávolítják a „transzplantátumot" és így az csak ideiglenes jelleggel, de többször ismételve, prolongálható hatással csaknem azonos védő szerepet tölt be, mint a beteg saját bőre. A biológiai kötések számos különlegesen kedvező tulaj- 30 donsággal rendelkeznek. Igen előnyösen befolyásolják az 177555
