177553. lajstromszámú szabadalom • Építőanyagipari nyers anyagterméket méretre vágó automata

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177553 Ä Bejelentés napja: 1978. XII. 12. (BA—3736) Nemzetközi osztályozás: B 26 D 4/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. V. 28. Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók : Turóczi László, oki. villamosmérnök, Bátaszék, és Kulcsár Antal, géplakatos, Bátaszék. Szabadalmas : Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, Pécs Építőanyag-ipari nyers anyagterméket méretre vágó automata 1 A találmány építőipari nyers anyagterméket méretre vá­gó, elektronikus vezérlésű automata, mely főleg téglaipari présekkel formált és abból kijövő folytonos szalag (más néven sugár), kívánt méretre való vágására alkalmas, pl. üreges, ún. vázkerámia, vagy poroton termékek előállítása 5 céljából. A találmány alkalmazása poroton terméknél azért lényeges, mert az annyiban különbözik a többi üre­ges terméktől, hogy pl. 2—3 mm átmérőjű, rugalmas, ha­bosított polisztirol gyöngyök vannak benne nagy mennyi­ségben. 10 Ezek a rugalmas gömböcskék a sugár levágásakor, ami feszes acéldrótokkal, úgynevezett vágóhúrokkal történik, rendkívüli módon fékezik a vágóhúrokat, így a vágás erő­szükséglete erősen megnő. A találmány több vágóhúros automatáknál is alkalmas erre az erőkifejtésre. 15 Ismeretesek már vágóautomaták a kerámiai ipar számá­ra, melyek egy elektromotorral hajtott mechanikus műkö­désű szerkezetből állnak. Ezek az automaták az állandó mozgó anyagsugárral való együttmozgásra alkalmas vágó­keretet és ebben a sugár haladási irányára merőlegesen 20 mozgó húrfeszítőt tartalmaznak ; utóbbiban a vágást vég­ző húrok száma és egymástól való távolsága változtatható, hogy az egyszerre levágott darabok számát és hosszát vál­toztatni lehessen. Ezeknek az ismert vágóautomatáknak hátránya, hogy 25 előállításuk és karbantartásuk költséges, a különböző da­rabhosszúságokra (pl. téglahosszakra) való átállítás hosz­­szadalmas és nehézkes. Különösen nehéz az átállítás, ha a darabhosszal egyidejűleg a vágóhúrok számát is változtat­ni kell. További hátrányuk, hogy pontatlan működésűek, 30 2 vagyis a levágott darabok hossza változó és viszonylag rö­vid üzemidő után, a kopások folytán a pontatlanság nö­vekszik. Ismeretes továbbá a kerámiaiparban az anyagsugár ál­tal hajtott impulzusadó alkalmazása a vágóautomatát haj­tó motor fordulatszámának szabályozására. Ezzel elérhe­tő, hogy a levágott darabok hossza valamivel pontosabbá válik, de a többi felsorolt hátrány változatlanul fennáll. A találmány értelmében a vágóautomata működéséhez szükséges egyes műveleteket, így a vágókeretnek az agyag­sugárral való együtthaladását („kísérés”), annak a kiindu­lóhelyzetbe való visszavitelét és a vágást nyomóközeggel működtetett, különálló, előnyösen elektropneumatikus hengerek létesítik, melyek szelepeihez egy elektronika tar­tozik; a közvetlenül vagy közvetve az agyagsugár által mozgatott impulzusadó keltette impulzusok ebbe az elekt­ronikába jutnak, amely a vágóautomata egyes műveleteit elindító említett hengereket vezérli. Ennek az automatának az előállítása lényegesen ol­csóbb, mint a hagyományos mechanikai működésű auto­matáké, fenntartásuk is kevésbé költséges, a levágott dara­bok hosszánál rendkívül kis tűrések betartása válik lehető­vé és a különböző darabhosszúságokra való átállítás az eddigi időszükséglet töredéke alatt végezhető. Emellett az átállításokhoz csak néhány gomb egyszerű elfordítása szükséges, amihez specializált szakemberre nincsen szük­ség. Végül, a találmány szerinti automata élettartama hosszú és a vágás pontossága hosszú üzemidő után sem romlik. 177553

Next

/
Oldalképek
Tartalom