177492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vizek kezelésére
MAGYAR IS ÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177492 Bejelentés napja : 1978. IX. 19. (PE—1053) Nemzetközi osztályozás : ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IV. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. C 02 B 9/00 Feltalálók : Szabadalmas : Mózes Zoltán oki. növényvédelmi szakmérnök 36% Pest-Nógrád megyei Murányi Attila oki. vegyészmérnök 36% Állami Gazdaságok Szakszolgálati Hajdúk Antal vegyésztechnikus 18% Állomása, Budapest Dr. Farkas István oki. növényvédelmi szakmérnök 10% Eljárás természetes vizek kezelésére í A találmány eljárás természetes vizek kezelésére, különösen mezőgazdaságban hasznosított permetező vizeknek a kémiai növényvédelemben használt permetező szerek, általában peszticídek (pl. herbicidek, fungicidek, inszekticidek stb.) aktivitását csökkentő hatásának kiküszöbölésére vagy legalábbis mérséklésére. Az eljárás során a permetező szert előkezelt vízzel elegyítjük, és vele együtt juttatjuk a növénykultúrára és/vagy a talajra. A mezőgazdaságban, azon belül főleg a szántóföldi növénytermesztésben és ültetvényekben a szükséges permetező vizet természetes vizek szolgáltatják. A természetes vizek gyakran nagy keménységűek. Ez a körülmény önmagában nem kedvezőtlen, hiszen általa ásványi anyagok is jutnak a növényekhez. Az utóbbi évtizedekben fölismerték az ebben rejlő hátrányokat is. A kémiai növényvédelem elterjedésével ugyanis olyan növényvédő szereket használnak a károsítók (pl. gombák, rovarok, gyomok stb.) ellen, amelyeket kedvező hatásuk kifejtésében esetenként a kemény víz meggátol. A nagy keménységű permetező víz miatt a növényvédő szert tartalmazó permedé csökkentett hatásúvá válik, ami a növényzetre és így végső soron a terméshozamra nézve kedvezőtlen. A kemény viz azonban nem csupán csökkenti vagy szélsőséges esetben megszünteti a permetező szer kívánt hatását, hanem az esetleg föllépő csapadékkiválások folytán magát a permetezést is nehezíti. Gyakran eldugulnak a szűrő szervek, a szórófejek, egyenetlenné válik a permedé minősége (pl. a gyors ülepedés miatt) stb. Ezek a körülmények a mezőgazdasági termék mennyiségét és minőségét egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják, továbbá kömyezet-2 védelmi szempontból káros permedé folyásokat is előidézhetnek. A nehézségek kiküszöbölése érdekében különböző vízlágyítási módszereket kellene alkalmazni. Ezek általában négy különböző — az iparban szokásos — módszer valamelyike alapján — termikus, mész-szódás, trinátriumfoszfátos és ioncserés eljárással — valósíthatók meg. A négy módszer egyike sem alkalmazható a mezőgazdaságban. A termikus vízlágyítás legfőbb hátránya, hogy erősen energiaigényes. Amellett ezt a módszert csak az ún. változó keménység megszüntetésére és akkor is csak kivételes esetekben alkalmazzák. A mész-szódás és a triátríumfoszfátos vízlágyítások lassúak (különösen a szűrés és az ülepítés művelete miatt), nagyméretű tartályokra van szükség, és jelentős mennyiségű csapadék keletkezik. Az utóbbi elhelyezése vagy megsemmisítése gondot okoz, a lágyított víz pedig a talajra nézve kedvezőtlen Na-ionokat tartalmaz. A még aránylag legkevésbé kedvezőtlen ún. ioncserés vízlágyítás esetén is számottevőek a nehézségek. Mindenekelőtt azért, mert jelentős beruházást kíván, a regenerálás lassú, sok vegyszerre és képzett szakemberre van szükség, vízhozama pedig mezőgazdasági szempontból túlságosan csekély. A fönnálló nehézségek megoldására számos elgondolás, látott napvilágot főleg az utóbbi évtizedben. A 3.734.861 lajstromszámú USA szabadalmi leírás a víz kezelésére szerves anyagokból álló keveréket ajánl, amely a 4 és 10 közötti pH-érték tartományban a vizes oldatban a vas-ionokat leköti. Hátránya, hogy elsősorban nem a kalcium és magnézium-ionok hatását közömbösíti, mig a víz kemény-5 10 15 20 25 30 177492
