177448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kettőshéjazatú sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, pl. fedett uszodák szellőztetésére és légfűtésére
MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177448 Bejelentés napja: 1979. III. 03. (GO—1440) Nemzetközi osztályozás: F 24 F 7/00, F 24 J 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Grábics Henrik okleveles gépészmérnök 50%, Csontos Zoltán okleveles gépészmérnök 20%, Győri Tervező Vállalat, Győr Majoros Gábor okleveles építészmérnök 20%, Ővári Tibor okleveles mérnök 10%, Győr Eljárás & berendezés kettős héjazatú sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, például fedett uszodák szellőztetésére és légfűtésére 1 2 A találmány kettős héjazatú sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, például fedett uszodák szellőztetésére-légfütésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során a kettős héjazattál lefedett térből hasznát levegőt távolítunk el, és oda 5 — adott esetben használt levegővel kevert — friss levegőt juttatunk, amelyet a bejuttatás előtt- szükség szerint — melegítünk. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amelynél a héjazatok közötti téren 10 a lefedett tér belsejéből elszívott használt levegőt áramoltatunk keresztül. Az utóbbi években világszerte egyre több sátorfedésű építményt létesítenek különféle, elsősorban sportolási célokra (fedett uszodák, tornacsarnokok, 15 műjégpályák stb.). Ezek beruházási költsége a hagyományos épületszerkezetekéhez viszonyítva igen kicsi. A 3 747 131 számú USA szabadalmi leírásból például olyan megoldás ismerhető meg, amelynél fürdőmedencéket téli, illetve használaton kívüli idő- 20 szakra — a víz levegőből bekövetkezhető szennyeződésének kizárására — pneumatikus úton kifeszített ponyvával fednek le. E célból a medence belső falánál vízzel, illetve levegővel töltött egyensúlyozó műanyag tömlőpárt helyeznek a vízfelületre, majd 25 az ehhez erősített ponyvát feszítik ki pneumatikus úton a medence fölé., A sátorfedésű épületek túlnyomó részét egyrétegű héjazatta! (sátorlappal) fedik le, de ismeretesek kettős héjazatú létesítmények is, amelyek 30 között zárt tér van. E nagy tereket lefedő héjazatok vagy pneumatikus-légtartós megoldásúak, s ekkor a szellőzőlevegő túlnyomás tartja meg helyzetében a lefedő membránt, vagy pedig a héjazat tartóívekre van feszítve. A sátorfedésű építményekben gyakorlatilag mindenkor szellőzést-légfűtést vagy klimatizálást kell biztosítani. Ennek során a sport- és más célú létesítményekbe - azok funkciójától függően — meghatározott mennyiségű friss levegőt kell bevezetni, megfelelő felmelegítés után. Ezt a légmennyiséget azután a helyiségből elszívják és a szabadba vezetik, vagyis „eldobják”. Az eldobott levegő hőmérséklete és entalpiája lényegesen nagyobb, mint a külső friss levegőé. Fedett uszodákban a helyiség alapterületének 1 m2-re vonatkoztatva kb. 20—35 m3/h,m2 a szellőző levegő térfogatárama. A külső hőmérséklettől, illetve a külső levegő abszolút nedvességtartalmától függően ennek 50-100%-át kell friss-levegőként a helyiségbe vezetni. Mindkét fent említett szerkezeti megoldású sátortetős építménynél súlyos hátrányt jelent, hogy a lefedett tér (csarnoktér) megfelelő hőmérsékleten tartásához két-háromszor annyi hőenergiára van szükség, mint a hagyományos szerkezetű és hőszigetelésű építményeknél. Különösen jelentős lehet az üzemeltetési többletenergia-felhasználás fedett uszodák eset â> en, amelyek belső hőmérséklet-igénye 30 °C. Az éves hőenergia-költség olyan nagy lehet, hogy néhány év alatt meghaladja 177448
