177405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széna, ill tömegtakarmány tartósítására és mikroelemekkel való dúsítására
177405 MAGTAB népköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1979. VII. 09. (BA—3808) Nemzetközi osztályozás: A 23 K 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IV. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Dr. Balázs János oki. vegyész 38%, Szeged, Dr. Csonti Ferenc oki. vegyész 37%, Gyenge János oki. mg. mérnök 25%, Nagyrábé Eljárás széna, illetve tömeg-takarmány tartósítására és mikroelemekkel való dúsítására 1 A találmány tárgya eljárás széna, illetve tömeg-takarmány tartósítására és mikroelemekkel való dúsítására propionsavat, vagy hangyasavat és szükség szerint mikroelemeket tartalmazó kompozícióknak a terményre váló permetezésével. 5 A kérődző állatfajoknál a legolcsóbb állati termékeket — a húst, tejet, gyapjút stb. — jó minőségű magas béltartalmai szálas- és tömegtakarmányok etetésével lehet biztosítani. A takarmány megfelelő minőségének egyik feltétele a minél ke- 10 vesebb minőségromlással való betakarítás, és tartósítás. Tekintve, hogy a pillangósok és fűfélék növedékeinek csak egy részéből lehet szénát készíteni — főként az első kaszalású növedék esetében — szükségessé vált a megmaradó rész nedves tartósítá- 15 sának megoldása is. A pillangósok és fűfélék felhasználásával készült széna betakarításának legrégibb módja a hagyományos, kézi erővel való betakarítás, amely — megfelelő időjárás mellett — nagyon jó minőségű szénát 20 eredményez, de rendkívül nagy élőmunka igénye miatt a mezőgazdasági nagyüzemekben nem alkalmazható. Fejlettebb módszer a széna készítés gépesítése, a jelenleg ismert gépi eszközök működési elvei azonban a 25 betakarítás folyamán nagyon nagy levélpergést okoznak és ezért a beltart almi veszteség rendkívül nagy. A veszteségek csökkentését célozza a (Vámosi-féle hideglevegős szénakészítés, illetve ennek továbbfejlesztett, meleglevegős változata, (Baintner, 3$ J K.: Gazdasági állatok takarmányozása, 2. k. p. 62—63.) Ez a módszer több előnnyel bír ugyan, az energia többlet igény, valamint a betakarítás idején — különösen az első növedéknél — igen magas páratartalom azonban az alkalmazás akadályát képezi, mert a szellőző-ventillátorok ilyenkor nem üzemeltethetők, emellett a nagy számban jelenlevő penészgombák azonnali elpusztítását és a növény légzési folyamatának megszüntetését nem oldja meg. Az említett hiányosságokat a forrólevegős, forgódobos szárítás megszünteti ugyan, de a rendkívül nagy beruházási igény és a magas energiaköltségek a módszer elterjedését korlátozzák. A nedves tartósítás megoldását először az egymenetes betakarítás utján keresték, de ennél a kedvezőtlen fehége -szénhidrát arány miatt az emészthető fehége veszteség nagyon nagy. Továbbfejlesztett változata az előfonnyasztásos módszer, ez azonban a viszonylag nagy időjárási kockázat és a tárolás alatti karamellízálódás miatt nem tudott elterjedni. {Palier, G.: A lucerna és egyéb pillangósok fóliás tárolása, a licematermesztés technológiája, (1972).] A kedvezőtlen^ fehérje—szénhidrát arányon kívánt javítani az abraktartósításos módszer [Baintner, K.—Schmidt, I.: Takarmányok tartósítása és tárolása. Feladatterv. Beszámoló jelentés az 1972. évi munkáról. Bp. 1973 2. k. p. 11-123. Ennek elterjedését gátolja, hogy a már kész és drága, igen 177405
