177396. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mélyfúrású víztermelő kutak automatikus üzemeltetésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177396 0 Bejelentés napja: 1979. VII. 23. (VI-1262) (1., 4., 6—9. igénypontok) Módosítási elsőbbség: 1980. XI. 24. (2., 3. és 5. igénypontok) Nemzetközi osztályozás: E 03 B 3/00, E 03 B S/00, E 21 B 43/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltaláló: Szalai Béla okleveles Szabadalmas: Vízkutató és Fúró Vállalat, villamosmérnök, Budapest Budapest Berendezés mélyfúrású víztermelő kutak automatikus üzemeltetésére 1 A találmány tárgya berendezés mélyfúrású víztermelő kutak automatikus üzemeltetésére. Nemcsak hazánkban, de szerte a világon egyre nagyobb és nagyobb mennyiségű nyersanyagot igényel az ipar és a mezőgazdaság egyaránt. Ezek 5 közül az anyagok közül az egyik a víz, amelyikre jellemző a rendkívül erőteljes mennyiségi növekedés. Minden termelő ágazatnak elsődleges céljául az előálló igények kielégítését kell tekinteni. Ez a cél a vízbányászat terén a kutak számának és hoza- 10 mának emelésével, valamint üzembiztonságának növelésével érhető el. A találmány szerinti megoldás a harmadik módot szolgálja, vagyis az üzemeltetés közbeni zavarok káros kihatásait kívánja csökkenteni. 15 A legtöbb irányú és fajú műszaki hiba a szivattyúkkal - általában búvárszivattyúkkal - működtetett fúrt kutaknál szokott bekövetkezni. A feladat rendszerint az, hogy egy nemvárt jelenség továbbgyűrűző, általában jelentős károkat okozó 20 következményeit megelőzzük, meggátoljuk. Az előforduló rendellenességek három részre csoportosíthatók: — a kutat működtető berendezéseket, készülé- 25 keket tápláló energiahálózat műszaki zavaraira, — magának a kútnak az állapotában bekövetkezett, nem kívánt változásokra és — a kutat működtető berendezésekben, készülékekben keletkezett károkra, meghibásodásokra. 30 2 Az elsőként említett problémakör gyakorlatilag a döntő többségében elektromos energiával működtetett szivattyúmotor védelmének, zavartalan üzemeltetésének biztosítását jelenti. Védeni kell a motort túlterhelés, megszorulás, fáziskimaradás és feszültség csökkenés ellen. Ezeknek a védelmeknek mind a hagyományos, mind a korszerű változatai ismertek és használatosak. Valamennyit az esetek döntő többségében alkalmazni is szokták. A legtöbb gondot a fáziskimaradás és a feszültségcsökkenés káros következményei okozzák. Közülük ellentmondásos igényt a feszültség csökkenés elleni védelemnek kell kielégíteni. A motor számára ugyanis nemkívánt túlterhelést, melegedést okoz a tápfeszültség csökkenése. A helyesen megválasztott, szabályozott mágneskapcsolók a feszültség bizonyos mértékű esésekor - 30—40% - a hálózatot leválasztják. Ugyanakkor a rövid ideig, egy-két tized másodpercig tartó hirtelen feszültségletörések esetén (például villámcsapásokkor) a védelemnek működésbe lépnie indokolatlan, tehát hibának számít. Az ilyen jellegű, téves beavatkozások a szabályozókor késleltetését kívánják. Az természetesen a szabályozás kialakításától, az igényektől, a biztonsági követelményektől függhet, milyen legyen az automatika „hozzáállása az energiaszállító hálózat rendellenességeihez” (fáziskimaradás, feszültség csökken és), vagyis megengedhető-e az 177396
