177379. lajstromszámú szabadalom • Nedvességmérő készülék darabos vagy szemcsés közegek nedvességének és/vagy a mérendő közeg sav vagy lúgtartalmának folyamatos mérésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177379 Bejelentés napja: 1978. VI. 07. (SE-1900) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 27/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Lányi Tamás okleveles villamosmérnök 40%, Varga Béla okleveles vegyész Szerves Vegyipari Kutató 30%, dr. B. Nagy Sándor okleveles vegyész 20%, dr. Klug Ottó okleveles Intézet, Budapest, vegyészmérnök 10%, Budapest Magyar Alumíniumipari Tröszt, Budapest Nedvességmérő készülék darabos vagy szemcsés közegek nedvességének és/vagy a mérendő közeg sav vagy lúgtartalmának folyamatos mérésére 1 A találmány tárgya nedvességmérő készülék darabos vagy szemcsés közegek nedvességének mérésére és/vagy a mérendő közeg sav- vagy lúgtartalmának folyamatos mérésére. A korszerű technológiai folyamatok megkövete- 5 lik mind a laboratóriumi, mind a folyamatos üzemi ellenőrzést. A gyártástechnológia fejlődésével azonban gyakran nem tart lépést a vizsgálati módszerek fejlesztése. Éppen a nedvességtartalom az egyik olyan, széles körben és általánosan vizsgált párámé- 10 ter, amelyre folyamatos, üzemi mérőmódszer nem áll, illetve csak rendkívül erős megszorításokkal áll rendelkezésre. Az általánosan használt és - mind ISO, mind KGST szabványokban — szabványosított nedvességmérő eljárás a szakaszos, hosszabb-rövi- 15 debb idejű szárítás, amelynél a minta súlycsökkenéséből számítják a nedvességtartalmat. Például az MSZ 3295 számú magyar szabvány bauxitra 24 órás, az MSZ 6354-68 számú magyar szabvány pedig növényi magvakra 5—10 órás szárítást ír elő. 20 Lényegesen gyorsabb nedvességmérő módszer a dielektrometriás vagy vezetőképesség mérési elven működő műszeres eljárás (B. Nagy S.: Dielektrometria, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Ennek műszerei általában azt az elvet használják ki, 25 hogy a nem vezető minta dielektromos állandója a víz hatására megnő, illetve a jelenlevő sók révén a minta villamos vezetőképessége megváltozik. Ilyen készüléket ismertet a 150850 lajstromszámú magyar szabadalom. A készülék azonban csak labo- 30 2 ratóriumi, szakaszos mérésre alkalmas és a mérés pontossága, reprodukálhatósága nagymértékben függ a minta azonos tömörségének, azaz az anyag és levegő arányának, s a mérőfej környezetében való egyenletes és homogén eloszlásának állandóságától. Ezt a reprodukálható tömörséget lehetett egy tömörítő vibrátorral elérni a 164 229 lajstromszámú magyar szabadalomban leírt mérőfejjel, amely ugyancsak szakaszos, laboratóriumi mérést tett lehetővé. A folyamatos mérésre is találhatók megoldások, pl. a különböző termények mérésére kifejlesztett műszer (Sárközy - Kurutz: Mérés és Automatika, 25. 75, 1977), vagy az NDK-ban gyártott szemestermény nedvességmérő (Feutron FMD-1 tip.) berendezés (Mérés és Automatika, 18. 106, 1970). Ezek benyúló szondával ellátott műszerek, amelyeknél nincs kellően megoldva és biztosítva az anyag állandó rétegvastagsága, tömörsége, a levegő és anyag arány konstans értéken tartása, a szemcseméret szerinti szegregálódás kiküszöbölése. Különös veszélyt, illetve hibaforrást jelent a benyúló szonda használata esetén az anyag feltapadása és boltozatképződési hajlama, mint például bauxitnál és timföldhidrátnál, ami a mérést reprodukálhatatlanná teszi. Egy további ismert folyamatos működésű készülék Dr. Hans Hart: Izotópok a mérés- és szabályozástechnikában (1965) című könyvének 258—260. oldalán ismertetett Qualicon 507 típusú nedvességmérő berendezés. Ez görgőkkel alátámasztott szállítószalagot, terelőlemezt és két mérőfejet 177379
