177364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furánvázas vegyületek hidrogénezéséhez használt szuszpendált rézkromit katalizátor regenerálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. XII. 30. (PE—1028) 177364 Nemzetközi osztályozás: B 01 J 23/72 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Csőm Lajos okleveles vegyészmérnök 53%, Várpalota, Bácskai Gyula okleveles Péti Nitrogénművek, Várpalota vegyészmérnök 47%, Veszprém Eljárás furánvázas vegyületek hidrogénezéséhez használt szuszpendált rézkromit katalizátor regenerálására 1 2 A találmány tárgya eljárás furánvázas vegyületek hidrogénezéséhez használt, szuszpendált rézkromit katalizátor regenerálására. Ismeretes a 145 519 és 158 728 számú magyar szabadalmi leírásokból, hogy furánvázas vegyületek, 5 elsősorban furfurol hidrogénezéséhez szuszpendált katalizátorként rézkromitot használnak. A „rézkromit” kifejezés alatt a leírásban és az igénypontsorozatban olyan, 5 és 250 mikron közötti szemcseméretű port értünk, amely fémtartalomra 10 számítva 33—37% krómot, 32—36% rezet és 7—9% báriumot tartalmaz oxidos formában. Az említett szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások hátránya az, hogy a költséges rézkromit katalizátort a hidrogénezésre használt reaktoron 15 való egyszeri áthaladása és a végterméktől való elválasztása után nem regenerálják, hanem hulladékként hányóra kerül, és a hidrogénezés mindig csak friss, vagyis még reakcióba nem vitt katalizátorral folytatható. Ez a tény az említett eljárások gazda- 20 ságosságát nagy mértékben rontja. Ezen eljárások azonban még mindig kedvezőbbek az úgynevezett állóágyas hidrogénezési eljárásokhoz (lásd például a 2 754 304 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban) képest, amelyek esetében a fix- 25 ágyas katalizátor aktivitásának a kívánt szint alá csökkenése vagy megszűnése esetében a hidrogénezési folyamatot meg kell szakítani és a katalizátort külön műveletben kell regenerálni. Ismeretes ugyanakkor a 2 947 707 számú amerikai egyesült álla- 30 mokbeli szabadalmi leírásból, hogy ha fixágyas katalizátorként rezet és nátrium-szilikátot tartalmazó pelleteket alkalmaznak, akkor az ilyen katalizátorágy forró gázzal végzett szárítás és oxigénes izzítás útján regenerálható. E leírásban ugyanakkor egyértelmű utalás található arra, hogy a regenerálás első lépéseként végzett szárításnál víz jelenléte feltétlenül elkerülendő, bár a feltaláló nem tesz arról említést, hogy miért tartja a víz és a katalizátor közötti érintkezést hátrányosnak. Ismeretes ugyanakkor a 3 079 329 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból, hogy a kiindulási anyagban, illetve a végtermékben szuszpendált katalizátor a végterméktől való elkülönítése után újra felhasználható a kiindulási anyagban való újbóli szuszpendálása útján. A leírásban azonban még csak utalás sem található arra, hogy vajon ez az ismételt szuszpendálás végrehajtható-e akkor, ha a reaktoron való áthaladáskor a katalizátor aktivitása csökken, például azért, mert a kívánt reakció mellett olyan mellékreakciók mennek végbe, amelyek csökkentik a katalizátor aktivitását. Már pedig a furánvázas vegyületek hidrogénezésénél ismert módon olyan furánbázisú gyanták képződnek, amelyek a katalizátort bevonva, illetve a katalizátor pórusaiba behatolva annak aktív helyeit blokkolják és így aktivitását redukálják. A jelen esetben tehát a végterméktől elválasztott katalizátor éppen rendkívüli mértékben lecsökkent aktivitására tekintettel nem használható fel újra, mert aktivitása a reakto-177364
