177351. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kisfrekvenciás vonalakat nagyfrekvenciás adó(k)-ra csatoló állomásnál a hírátviteli láncban fellépő jelkimaradások érzékelésére és kijelzésére
MAGYAR nëpkôztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IV. 11. (ME—2158) 177351 Nemzetközi osztályozás: H 04 B 1/18, H 04 B 17/00 Közzététel napja: 1981. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kővári Ferenc okleveles mérnök 40%, Martonvásár, Lukács László okleveles Mechanikai Laboratórium fizikus 40%, Lencsés Ferenc okleveles mérnök 20%, Budapest Híradástechnikai Kísérleti Vállalat, Budapest Kapcsolási elrendezés kisfrekvenciás vonalakat nagyfrekvenciás adó(k)ra csatoló állomásnál a hírátviteli láncban fellépő jelkimaradások érzékelésére és kijelzésére 1 2 A találmány tárgya hibavédelmi kapcsolási elrendezés olyan állomáshoz, melynek rendeltetése m (m = pozitív egész szám) vonalról érkező kisfrekvenciás jeleknek n (1 <n<m) nagyfrekvenciás csatornában k (1 <k<n) nagyfrekvenciás adóra való csa- 5 tolása. A kapcsolási elrendezés lehetővé teszi a hírátviteli láncban — annak bármelyik szakaszában — fennálló üzemzavar miatt az állomásnál fellépő minden jelkimaradás megbízható észlelését és kijelzését. (A kijelzés fogalma magában foglalja a 10 jelzés olyan alakját, mely további jelfeldolgozó és beavatkozó szervek működését is vezérli, de a találmány tárgya szempontjából nem lényeges, hogy a jelzés alapján végrehajtható további intézkedésekhez esetleg milyen további műszaki eszkö- 15 zök alkalmazhatók, ezért a jelzés létrehozatalának tényén túlmenő intézkedésekre jelen leírás nem terjed ki, csak azok lehetőségére utal). A híradástechnikában régóta alkalmaznak olyan hibavédelmi rendszereket is, melyek rendeltetése, 20 hogy a hírközvetítő láncban keletkezett üzemzavar(oka)t az emiatt fellépő jelkimaradás észlelése alapján feltárják. Az ilyen hibavédelmi rendszerek végeredményben úgy működtek, hogy figyelték az adó nagyfrekvenciás kimenőjelét és annak kimara- 25 dását jelezték. Ha elhanyagoljuk a kapcsolási részleteket, azt mondhatjuk, hogy a rendszert lényegében az adó nagyfrekvenciás kimenetére csatlakozó figyelő áramkör és arra csatlakozó jelző(riasztó) eszköz alkotta. Ez a módszer pl. At üzemmódban 30 megbízhatónak tekinthető, hiszen üzemzavar esetén kimarad a nagyfrekvenciás jel, akár a kisfrekvenciás vonalnál fellépett jelhiány, akár a csatoló apparátusban fennálló üzemzavar, akár pedig az adóberendezés hibája okozza azt. De már Fi üzemmódban, ahol pedig az információtartalmat ugyancsak a ,jel van-jel nincs” kétállapotú logikai függvény adja, ez a jelzőrendszer csak az adóberendezés hibáját jelzi megbízhatóan, hiszen kisfrekvenciás jelkimaradás vagy a modulációs rendszer hibája esetén is van nagyfrekvenciás kimenőjel, minthogy F, üzemmódban dolgozó adóberendezéseknél jelszünetben is sugároznak nagyfrekvenciás jelet, önmagában a probléma felvetése azt a triviális megoldást sugallja, hogy ne csak a nagyfrekvenciás jel kimaradását figyeljék, hanem a teljes rendszer különböző szakaszainál fellépő jelkimaradásokat is külön-külön. Ez azonban igen sok problémát vet fel, mert ha m értéke nagy, pl. akár két vagy három nagyságrendnyi, akkor a különböző csomópontok párhuzamos figyelésének költsége horribilis, ebben a költségben különösen az játszik jelentős növelő szerepet, hogy az átviteli jellemzők folytán igen sok megkötés van a figyelő eszközök tulajdonságaira, különösen a frekvenciastabilitásra. Ezért mind a mai napig az általános rendeltetésű hírközvetítő láncoknál nem alakítanak ki központi soklépcsős figyelőrendszert, hanem külön az egyes szakaszoknál és ott csak az adott szakaszban vagy szinten keletkező jelkimaradások alapján ennek a szakasz-177351
