177349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komplexképzőként alkalmazható poli (vinil-gallát) műgyantaoldatok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177349 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. XI. 9. (ME- 2120) Nemzetközi osztályozás; C 08 F 8/14 Közzététel napja: 1981. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XII. 31. Feltalálók : Szabadalmas: Molnár Géza, vegyészmérnök, 55% Mezőgazdasági Gépkísérleti Budapest, Intézet, Horváth András, gépészmérnök, 45% Gödöllő, Gödöllő, Eljárás komplexképzőként alkalmazható poli(vinil-gallát) műgyanta oldatok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás poli(vinil-gallát) műgyanta oldatok előállítására. Az irodalomban illetve a gyakorlatban számos kelátképző vegyület ismeretes. A vegyületek e csoportjába tartozik a galluszsav, valamint ide sorolhatók a galluszsav egyes származékai, így például a tanninok is. A galluszsav illetve egyes származékai az aromás gyűrűn három hidroxilcsoportot tartalmaznak. Ha ezeket a vegyületeket vassal reagáltatjuk, a vas atomosán a hidroxilcsoporthoz kötődik, és komplex vegyület-kelát keletkezik. A kelátképző reakció alapján a következő megállapítások tehetők : a) valamely galluszsav-származék kelátképző képességét a benne szereplő 3,4,5-írihidroxi-l’enil-csoportok mennyisége határozza meg; b) a több 3A5-trihidroxi-fenil-csőportot tartalmazó molekula egyidejűleg több vasatommal képezhet kelátot; c) egy vasatom három 3,4,5-trihidroxi-fenil-csoporthoz kapcsolódhat. Belátható, hogy ha egy 3,4,5-trihidroxi-fenil-csoportokat tartalmazó molekula például vas felülettel lép reakcióba, a molekula és a felületi atomok között valóságos hálószerkezét alakul ki, amelyek szerkezete, ellenállóképessége és kötődése a felülethez elsősorban az egy molekulában található 3,4,5-trihidroxi-fenil-csoportok számával áll kapcsolatban. Várhatóan a reaktív 3,4,5-trihidroxi-fenil-csoportok számának növekedésével pozitív irányban változnak az említett tulajdonságok. Ezen túlmenően, az egy moíektriá-2 ban jelenlevő nagyszámú 3,4,5-trihidroxi-fenil reaktiv csoport lehetővé teszi, hogy a molekula a fém vassal és a 2 illetve 3 oxidációs számú vasat tartalmazó vegyületekkel is reakcióba lépjen. Mindezen megfontolásokból következik, hogy a felsorolt előnyös tulajdonságokat egy nagyszámú 3,4,5-trihidroxi-fenil-csoportot tartalmazó, polimer vegyület egyesíti legelőnyösebben magában. Azt találtuk, hogy kiváló komplexképző tulajdonságokkal rendelkező poliívinii-gallát) műgyanta oldatot állíthatunk elő poli(vinil-alkohol) és galluszsav reagáltatásával. Közelebbről, úgy járunk el, hogy 20000—80000 molekulasúlyú poli(vinii-alkohol)-t galluszsawal, 5,4---0,4 súlyarányban, 140—200 C hőmérsékleten, légköri nyomáson, magas forráspontú szerves oldószerben, adott esetben nitrogénatmoszférában és adott esetben katalizátor jelenlétében, a keletkező víznek az oldószer egy részével történő ledesztillálása mellett reagáltatunk, mindaddig, míg a poli(vinil-alkohol) hidroxilcsoportjainak 5—70%-a észtereződik, majd a kapott műgyanta oldatot ismert módon betöményítjük. A kapott poliívinii-gallát) műgyanta oldat viszkozitása 750—2500 cP, tulajdonságai pedig felülmúlják a 3,4,5-trihidroxi-fenil-bázisú kelátképzők komplexképző tulajdonságait. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezése során magas forráspontú szerves oldószerként előnyösen dimetil-formamidot vagy dimetil-acetamidot használunk. A reakció katalizátorral vagy katalizátor nélkül hajtható végre. Katalizátorként előnyösen p-toluol-szulfonsavat használunk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foga-5 10 15 20 25 30 177349
