177339. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárforrás katódsugárcsövekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177339 0 Bejelentés napja: 1977. II. 18. (LI—307) Uniós elsőbbsége: 1976. 11. 20. (P 26 06 897.3-33), Német Szövetségi Köztársaság. Közzététel napja: 1981. III. 28. Nemzetközi osztályozás : H 01 J 29/48 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1982. XI. 30. HIVATAL Feltalálók: Kolbeck Rainer oki. fizikus, Ulm, Kuckenburg Heinz szerkesztő, Ulm, Dr. Schaffemicht Klaus mérnök, Herrlingen, Német Szövetségi Köztársaság. Szabadalmas : Licentia Patent-Verwaltungs-GmbH, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság Elektronsugárforrás katódsugárcsövekhez i A találmány tárgya elektronsugárforrás katódsugárcsö­vekhez fazékalakú vezérlőelektródával, amelynek hom­lokfalában elektronsugár átlépőnyílás van kialakítva, és melynek egyenes vonalban húzódó katódfonálból álló ka­­tódja van, amely a vezérlőelektrócía üregében van oly mó- ? don felfogva, hogy a katódfonál a vezérlőelektróda hom­lokfalának belső felületével lényegében párhuzamos, és a sugárátlépő nyílás alatt van. A bevezetőben körülírt elektronsugárforrás ismert az 1 279215 sz. NSZK közzétételi iratból. Ennél az ismert ka- 10 tódelrendezésnél olyan fűtőszálat kell alkalmazni, amely­nek szilárdsága megfelelően nagy. Ennek következtében a katódfonál vastagsága nagyobb és ezért a felfűtéshez na­gyobb fűtőteljesítményre van szükség. A találmány elé célul tűztük ki, egy olyan új elektronsu- 15 gárforrás rendszer kidolgozását, amelynél a katód felfűté­séhez rendkívül kis fűtőteljesítményre van szükség és felé­pítését tekintve nagy pontosság mellett is jól kézben tart­ható. A találmány szerint a katódfonál tartására két, lényegé- 20 ben téglalapalakú távtartók segítségével egymáshoz képest párhuzamosan összekötött csillámlemez van, amelyek a vezérlőelektróda üreges részébe oly módon vannak behe­lyezve, hogy mindegyik csillámlemez két, egymással szem­beniévé széle a vezérlőelektróda hengeres belső felületére, 25 egyik pereme a vezérlőelektróda homlokfalára támaszko­dik, amely két csillámlemeznek a homloklaphoz támasz­kodó szélében a katódfonált tartó bevágások vannak ki­alakítva, mely bevágások mélysége olyan, hogy a két bevá­gásba befeszített katódfonál a vezérlőelektróda homlok- 30 2 lapjának belső felületétől adott távolságban helyezke­dik el. Ennek az elektronsugárforrásnak az a lényeges előnye, hogy rendkívül kis fűtőteljesítményre van szükség a katód felfűtéséhez. A gyakorlatban 50 mW-nál alacsonyabb fű­tőteljesítmény is elégségesnek bizonyult. A találmány sze­rinti elektronsugárforrás rendszer további előnye abban van, hogy előállítása egyszerű és gazdaságos. Lényegében kivágott és sajtolt alkatrészek használhatók fel, amelyek a tömeggyártásban nagy pontossággal állíthatók elő. Az is­mertetett felépítés megengedi továbbá, hogy csak kevés különböző alkatrészt használjunk fel, mivel több alkatrész páronként azonos megmunkálást igényel. Továbbá a gya­korlat azt bizonyította, hogy az ismertetett felépítés a tö­meggyártásban is nagy pontosságot tesz lehetővé a kis tá­volságok mellett is. A találmány szerinti megoldást a következőkben a mel­lékelt rajzokon bemutatott kiviteli példák kapcsán ismer­tetjük részletesebben. Az I. ábra metszetben ábrázolja a találmány szerinti elektronsugárforrás felépítését, amelynél a 4 vezérlőelekt­róda és az 1 katódfonál látható, mely utóbbi a 4 vezérlő­­elektróda 7 homloklapjában lévő 16 elektron átlépőnyílás alatt kis távolságban helyezkedik el. A megközelítően tég­lalap-alakú két 2 csillámlemez a 13 távtartókkal kalickát alkot, amelyen az 1 katódfonál úgy van felerősítve, hogy a 16 elektron átlépőnyíláshoz képest a kívánt helyzetben he­lyezkedik el. A 2 csillámlemezek oldalirányú helyzetbeállí­tása oly módon lehetséges, hogy a csillámlemezek 5 szélei a 4 vezérlőelektróda hengeres részének belső falára felfek-177339

Next

/
Oldalképek
Tartalom