177332. lajstromszámú szabadalom • Vázszerkezet különösen állványokhoz és bútorokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177332 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. I. 19. (IA—807) Nemzetközi osztályozás: A 47 B 47/02 E 04 B 1/48 'Közzététel napja: 1981. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Flamm György belsőépítész, Budapest 80%, Iparművészeti Vállalat, Budapest Zachár László gyáregységvezető, Székesfehérvár 20%, Vázszerkezet, különösen í A találmány tárgya vázszerkezet, amelyet elsősorban állványokhoz és bútorokhoz lehet előnyösen használni. Az ilyen vázszerkezeteknél rúdszerű tartók és sarokda­rabok képezik a vázelemeket. A vázelemeket általában oldható kötést biztosító kötőelemekkel, legtöbbször csa­varokkal kapcsolják össze. Vannak olyan vázszerkezetek is, amelyeknél hegesztéssel vagy szegecseléssel rögzítik egymáshoz a vázelemeket. Az ismert vázszerkezetek általában hengerelt félgyárt­mányokból készült vázelemeket tartalmaztak, amelyeken különböző helyeken különböző méretű furatok voltak ki­alakítva, és e furatokon keresztül vezetett csavarokkal rögzítették egymáshoz az egyes vázelemeket. A néhány fajta vázelem és a furatok elhelyezése és mérete tette lehe­tővé néhány állvány-variáció összeállítását. Az ilyen szer­kezeti felépítésű vázszerkezetek nehéz, drága berendezési tárgyakhoz vezettek. Az acélból készített vázelemek össze­szerelés után tekintélyes számú szabad furattal rendelkez­tek. ebből eredően - valamint általában a vázelemek mére­tei és alakjai folytán - esztétikai szempontból nem feleltek meg igényesebb helyen való alkalmazásnak, ezért általá­ban raktárak vagy hasonló jellegű tároló helyiségek polc­­rendszereit tudták csak ilyen szerkezet segítségével kialakí­tani. Szóba sem jöhetett az, hogy bútorok vázait, vagy ki­állítási csarnokok állványait készítsék ilyen vázszerkezet­ből. Ha szükségből mégis kénytelenek voltak kiállítási áll­ványokat készíteni ilyen vázelemek felhasználásával, ak­kor különféle burkoló lapok, illetve burkoló profilok fel­­használásával tették esztétikai szempontból elfogadhatóvá állványokhoz és bútorokhoz 2 az állványokat. Ilyen burkolatok alkalmazása azonban to­vább fokozta a költségeket. Ismeretesek olyan vázszerkezetek is, amelyeknél kön­nyűfémből készített tartókat sajátos kapcsolófejekkel le- 5 hetett az ugyancsak különleges kiképzésű sarokdarabok­hoz rögzíteni és ily módon gyors összeszerelés, illetve szét­szedés vált lehetővé. Az ilyen vázszerkezetek egyes kiállítá­si célokra készültek, azonban szélesebb körben nem tud­tak elterjedni azért, mert a kombinációs lehetőségek foko- 10 zása vált volna szükségessé a szélesebbkörű felhasználás érdekében, ez viszont a gyártást igen megdrágította volna. Ezek az ismert vázszerkezetek sem jöhettek szóba bútorok vázai gyanánt, ugyanis különleges burkolatokról kellett volna ez esetben is gondoskodni, ami rendkívüli mérték- 15 ben fokozta volna az amúgy is meglehetősen magas költsé­geket. A találmány szerinti vázszerkezet az ismert hasonló célú megoldások gazdasági és műszaki hátrányait egyaránt ki­küszöböli és olyan lehetőséget ad a tervezők, belső építé- 20 szék számára, amivel a legkülönfélébb célra, a legigénye­sebb esztétikai követelmények kielégítésére alkalmas váz­­szerkezeteket tudnak létrehozni. A találmány szerinti váz­­szerkezet mind mechanikai szempontból, mind esztétikai szempontból megfelelő, akár bútorról, akár például kiállí- 25 tási terem állványzatáról vagy például elárusító helyiség polcrendszerérői van szó. A találmány szerinti vázszerkezet tipizált vázelemekből áll, amelyek mindössze két csoportba sorolhatók, neveze­tesen tartók és sarokdarabok csoportjába. E kétféle váz- 30 elemekből lehet összeállítani a legkülönfélébb térbeli hely-177332

Next

/
Oldalképek
Tartalom