177322. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső sík, legyezőformájú és nagy nyílésszögű röntgen sugárnyaláb kibocsátására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177322 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1978. I. 27. (GE—1024) Uniós elsőbbsége: 1977. I. 28 (7702456) Franciaország Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982, XII. 31. Nemzetközi osztályozás: H 01 J 35/26 Feltaláló: Szabadalmas: Gabbay Emile, mérnök, Paris, Franciaország Compagnie Générale de Radiologie, Paris, Franciaország Röntgencső sík, legyezőformájú és nagy nyílásszögű röntgen sugárnyaláb kibocsátására í A találmány tárgya olyan forgó anódú, röntgen sugárnyalábot kibocsátó röntgencsőre vonatkozik, mely lehetővé teszi — olyan kollimációs eszköz beiktatásával, mint a résblende — nagy nyílásszögű, legyezőszerűen lapos sugárnyaláb előállítását, mely egy síkban és a nyílásszög bel- 5 sejében minden irányban megközelítően azonos energiaeloszlású. Egy ilyen fajta röntgencsövet tartalmazó sugárforrást elsősorban tomodenzitométemek is nevezett tengelyirányú, haránt rétegfelvételi készülékben lehet alkalmazni, amely készülék a legyezőszerűen lapos röntgen su- 10 gámyaláb síkjában egymás mellett elhelyezett, röntgensugárzás detektorokból álló sort tartalmaz, és így létrehoz egy olyan síkmetszetet, amely alkalmas a vizsgált tárgy abszorpciójának egyszerre több irányban történő mérésére. A technika jelenlegi állása szerint a tomodenzitométe- 15 rekben álló vagy forgó anódú klasszikus röntgencsöveket alkalmaznak, amelyek általában egy lineáris katódot tartalmaznak, amelyet körülvesz egy fókuszáló eszköz és a katód kibocsát egy négyszögletes keresztmetszetű elektronsugarat, párhuzamosan az anód tengelyével, amely 20 anód felülete ferde vagy csonkakúp alakú, vagyis szögben hajló egyrészt az azt bombázó elektronsugárhoz, másrészt ahhoz a hasznos röntgensugárhoz viszonyítva (ezt a sugárzási kollimáció révén egy blende segítségével érik el), amely a gyújtópontnak vagy a valódi gyújtófelületnek ne- 25 vezett bombázott felütetrőj indul . ki. Ismeretes, hogy a kibocsátott sugárzás energiaeloszlása a gyújtófelület érintősíkjának merőlegeséhez viszonyított szögnek a függvényében nem egyenletes és hogy a fűtőszál. az elektrofsugár és a gyújtófelület által meghatározott anód-katód 30 2 síkban a kisugárzott energiaeloszlásnak nagyon erősen változik a maximuma az előbb említett merőleges irányban. A sorban elhelyezett detektorok besugárzása miatt létrehozott széles, legyezőszerű, tengelyirányú sugárnyaláb esetén az a másik nehézség áll elő ezen ferde anódok alkalmazásakor, hogy a valódi gyújtófelűlet kivetítése minden egyes detektor merőleges felületére egy, az átlagos szögnyílással növekvő torzítással történik, a valódi gyújtófelület érintősíkjának merőlegeséhez képest, így a sor szélén elhelyezett detektorok csak egy gyenge töredékét érzékelik a látszólagos gyújtófelületnek, emiatt csak egy kis töredékét kapják meg a kisugárzott energiának. Ezen hiányosságokból eredő hibát elektronikai eszközökkel próbálják ellensúlyozni. A technika jelenlegi állásánál alkalmaznak is ferde vagy csonkakúp alakú, forgó anódú röntgencsöveket, ahol az anódot egy hosszúkás metszetű (közel fonalszerű) elektronsugár bombázza, amely az anód forgási tengelyéhez viszonyítva sugárirányú, és kialakít az anód csonkakúp alakú felületén egy hosszúkás termikus gyújtófelületet, amely egybeesik a kúpalakú felület alkotójával. Az ebből a gyújtófelületből kiinduló sugárzást kollimálják úgy, hogy elkülönítik a csonkakúp alakú felület merőleges körüli és a termikus gyújtófelület szintjében kiinduló sugarakat, azért hogy ily módon egyenletesebb energiaeloszlású, legyezőszerű sugárnyalábot éljenek el, mint amelyet az ugyanilyen fajta röntgencsöveket alkalmazó, kvázi pontszerű, klasszikus forrásokkal biztosítanak. Miután ez az egyenletesség a sugarak kilépési szögének változásával a valóságban nem elegendő. 177322
