177314. lajstromszámú szabadalom • Fonalelőállító berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177314 A bejelentés napja: 1979. 111. 29. (FE-- 1043) Elsőbbsége: 1978. V. 26. (A 3813/78) 1978. Vili. 28 (A 6228/78) 1978. IX. 8. (A 6490/78) Ausztria Nemzetközi osztályozás: w D 02 J 1/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. II. 28. HIVATAL Megjelent : 1982. XI. 30. A feltaláló azonos a bejelentővel Szabadalmas : Dr. Fehrer, Emst gyáros, Linz Ausztria Fonalelőállító berendezés 1 2 A találmány tárgya fonalelőállító berendezés, amelynél két. szorosan egymás mellett elhelyezkedő, azonos értelemben forgó szivódob van alkalmazva, amelyeknek szívózónákkal rendelkező közbenső tartományán a dob egyik homlokoldalánál lévő nyújtóműtől szállított, s a dob másik homlokoldalánál lévő lehúzó hengerpárhoz vezetett, nyújtott előfonal halad. Mivel az előfonalak ugyan igen erősen megnyúlnak, de nyújtott állapotban önállóan nem lehet azokat továbbítani, ebből következőleg az ilyen előfonalakat közvetlenül a nyújtáshoz csatlakozóan fonni kell. Emellett a közvetlenül az előfonalból nyert fonalat mintegy 50 m/perc lehúzási sebességgel dolgozzák fel, amely csekély lehúzási sebességből adódóan az időegységre jutó mennyiségi teljesítmény nem kielégítő. A napjainkban elterjedő új. a klasszikus fonási eljárások teljesítményét jelentősen meghaladó teljesítményű fonási eljárások egyike az úgynevezett DREF eljárás, amelynek alapváltozatánál a szálra bontott nyersanyagot azonos forgásirányú forgó szívódobok közé vezetik. Az alapeljárásnál a szálhalmazt a szívódobok megsodorják és a kész fonalat a forgó szívódob tengelyirányában elvezetik. Annak érdekében, hogy ebben a vonatkozásban döntő javulást lehessen elérni, az egyik ismert, a 345.701 sz. osztrák szabadalomban leírt fonóberendezésnél a két szorosan 25 egymás mellett elhelyezkedő, azonos irányban forgó szívódob vagy szitadob közé, azok tengelyirányába vezetett, nyújtómű által megnyújtott szálköteget juttatnak, s ezen szálkötegie — felülről — további szálra bontott szálhalmazt juttatnak, amelyeket azután a szívódobok a nyújtott 30 szálkötegre sodornak. Ezen eljárásnál a pneumatikus száltovábbítás révén az elemi szálak egy része a haladó nyújtott szálköteg tengelyével egyező, vagy közel egyező irányban érkezik és ezek a szálak a nyújtott szálköteg szálaival egye- 5 ző módon fognak a fonalba besodródni. E körülmény miatt a nyújtott szálköteget és annak szálelrendeződésével egyező további (burkoló) szálakat az azonos értelmű forgással forgó szitadobok csak hamissodrással sodorják meg, ami azt jelenti, hogyha például a nyújtómű és a forgó 10 szitadob között S sodrat keletkezik, a szitadob után Z sodrat jön létre, vagyis a nyújtott szálköteg nem kap többletsodratot. Ezen eljárásnál az elősodrott szálköteg sodrata akkor rögzítődik, ha a szálkötegre a két szitadob közé hulló szá- 15 lak a fonalat tengelyére merőlegesen, vagy közel merőlegesen körülfonják. Ekkor a megsodort fonal sodrata a szitadob után nem sodródik ki. A megnyújtott előfonalnál annál hatásosabban tudjuk meggátolni, hogy a nyújtómű felöli szívódobvég tartoma- 20 nyában lévő besodrási hely, valamint a lehúzó hengerpar között a hamissodrat irányában ismét kisodródjon, minél kisebb az előfonalal csavarvonal-alakban körülfonó elemi szálak emelkedési szöge. A közbenső tartományba a bontókészüléktől szabadon berepülő elemi szálaknak azonban nincs különösebb helyzeti irányítottsága, úgyhogy ezen szálaknak legalábbis egy része az előfonallal párhuzamosan érkezik, és ezért az emelkedési szöge a sodrásnál lényegileg azonos lesz az elöfonaléval, és ily módon nem tudják meggátolni az előfonal szétsodródását. Az így előállitott fonal minősége ezért nem lesz teljes biztonsággal állandó. 177314
