177303. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bináris jelekből álló információk átlagértékének meghatározásánál az információ tartalom optimális kiértékelésére, előnyösen EEG jelek feldolgozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177303 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja : 1976. VIII. 17. (EE—2435) Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. Nemzetközi osztályozás : G 06 F 15/42, A 61 B 5/04 Feltalálók: Vajda Imre villamosmérnök, Budapest, Orosz András villamosmérnök, Budapest, Békey László villamosmérnök, Budapest, Zborováry József villamosmérnök, Budapest. Szabadalmas : Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. Budapest Berendezés bináris jelekből álló információk átlag értékének meghatározásánál az információ tartalom optimális kiértékelésére, előnyösen EEG jelek feldolgozására 1 A találmány tárgya : Berendezés, amelynek segítségévei bináris jelekből álló bemenő információk átlagértékének meghatározásánál az információ tartalmat optimális módon értékeljük ki oly módon, hogy az összegzésnél mindig kiszámítjuk — a bemenő jelek hosszánál hosszabb — átlag- 5 információkat és ezekből az átlagolandó információk számától függően megfelelő hosszúságú információt olvasunk ki. Ismeretesek olyan megoldások, amelyeknél az átlagolással nyert információkat dolgozzák fel. Ezeket olyan ese- 10 tekben szokták alkalmazni, ahol minden mérés nagyszámú redundáns értéket tartalmaz és az információ pontosságának növelése érdekében ugyanazt a mérést több ízben végzik el és a mérési eredményeket összegezik, majd kiszámítják az átlagértéket és ezt az átlagértéket tekintik a mé- 15 rés pontos eredményének. Az átlagolásnál azonban az ismétlések számának növekedésével az átlagérték információ hossza (a törtek száma) növekszik. Ugyancsak jelentős mértékben nő az összeg érték, amelynek osztásával juthatnak az átlagértékhez. Megállapítható tehát, hogy az át- 20 lagérték bináris kifejezése esetén a bitek száma függ az ismétlések számától. Abban az esetben, ha minél pontosabb értéket kívánnak kiolvasni, szükségessé válhat, hogy az összeg összes bitjét kiolvassák. A kapott eredmény tartalmazza az összes lehetséges értékes és értéktelen informáci- 25 ót egyaránt, ennélfogva a szóhossz rendkívül nagy és ez a megoldás költségességét növeli. Az információ adatátviteli rendszer egyes tagjai, pl: analóg-megjelenítők, nyomtató és lyukasztó perifériák meghajtásához szükséges digitálanalóg átalakítók bemenő csatornáinak vagy regiszterei- 30 nek számát nagymértékben meg kelt növelni, rendkívül drágák és költségesek. Mivel az információ nagyszámú redundáns értéket tartalmaz, ezért az összes kiolvasott értékre nincs szükség, s így a berendezés drágasága nincs arányban a kapott eredménnyel. Más lehetséges megoldásnál éppen a fent említett redundáns értékek nagy számából kifolyólag az ismert berendezéseket úgy szerkesztik meg. hogy mindig csak annyi bitet olvasnak ki, amennyi az átlagolásra kerülő bemenő információk leghosszabb szavának bitszáma. Ez a megoldás azonban ugyancsak nem megfelelő, mivel ily módon bizonyos nem redundáns információ is elvész. A fent vázolt problémát sokszor úgy oldják meg, hogy a bemenő jeleket analóg jelekké alakítják át, majd ezeket az analóg jeleket autokorrelátiós függvénygenerátorok segítségével redukálják, ezután képezik a redukált jelek átlagát az analóg átlagértéket binárissá alakítják vissza és ebből a visszaalakított értékből olvassák ki a bemenő bitszámnak megfelelő hosszúságú átlagértéket. Ilyen megoldást ismertet az 1 180148 Isz.-ú NSZK szabadalmi leírás. A már felsorolt problémák azt okozzák, hogy igen sokszor a nagyszámú redundáns értéket tartalmazó mérőjelnél a közepes jelek meghatározásánál nem digitális rendszereket, hanem analóg berendezéseket alkalmaznak, mint pl : az a berendezés, amely az 1 283 002 lsz.-ú NSZK leírásban olvasható. Ezek az analóg rendszerek azonban elvesztik a digitális jelfeldolgozással járó előnyöket, ugyanakkor rendkívül költségessé teszik az alkalmazott berendezést, mivel további feldolgozás esetén a jeleket digitális jelekké kell átalakítani. 177303
