177297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg 500 m/perc feletti kihúzósebességgel tömlőzött huzalok hűtés utáni szárítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177297 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ISÉ Bejelentés napja : 1977. III. II. (CE —1231 ) Nemzetközi osztályozás: H 01 B 13/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. XI.30. Feltaláló: Szabadalmas: Balogh János oki. gépészmérnök. Budapest Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyár. Budapest Eljárás és berendezés főleg 500 m/perc feletti kihúzósebességgel tömlőzött huzalok hűtés utáni szárítására i A találmány tárgya olyan eljárás és annak foganatosítására szolgáló berendezés, amely a lehűtött tömlőzött-huzal felületén maradt hűtővizet a huzal haladási irányával ellentétesen áramoltatott szobahőmérsékletű és forró levegő segítségével leszárítja (lefújja — elpárologtatja). 5 A hűtés befejezése után a tömlőzött-huzalok felületére tapadt hűtővíznek az eltávolítására levegőt használó szárító-eljárás és annak foganatosítására szolgáló számos berendezés ismert. Az eljárás a leszárítás céljára szobahőmérsékletű levegőt használ, amelyet túlnyomás alatt, kör- 10 gyűrűalakú résből (ún. fúvófejből) áramoltat a körgyűrű tengelyében haladó tömlőzött-huzal palást-felületére, a haladási irányával ellentétesen. E megoldás 500 m/perc kihúzósebességhatárig elfogadható leszárítást eredményez, azonfelül azonban még akkor 15 is nedves marad a tömlőzött-huzal felülete, ha szaporítják a fúvófejek számát. A nedves huzalfelület viszont akadályozza a tömlőzött-huzal továbbgyártását, műszeres vizsgálatát és a penészedés miatt a tárolását. • Egyik ismert megoldás úgy javít az eljáráson és az eljá- 20 rás szerint működő berendezésen, hogy a tömlőzött-huzalt a fúvófej(ek) elé helyezett és apró üvegből készült gyöngyökkel töltött kazettán vezeti keresztül. A haladó huzal felületével érintkező gyöngyök leszedik a huzalra tapadt hűtővíz-maradék egy részét, és azt a gyöngyök között lévő 25 hézagokon, majd a kazetta perforált fenekén keresztül elvezetik. E megoldás — a gyöngyökön történő átvezetés és a lefújás összhatásaként — sokat jáVít a leszárítás hatásfokán, de közvetlenül az 500 m/perc kihúzósebesség felett már 30 2 nedves marad a tömlőzött-huzal, következésképpen a megoldás ott már nem alkalmazható. Ismeretes továbbá az 1466737 lajstromszámú brit szabadalmi leírásból olyan huzal hőkezelési módszer, ahol injektoron keresztül történik a hőközlő közegnek a huzalhoz történő hozzávezetése. Ez a megoldás nem biztosítja a teljes huzalfelületen \ aló felmelegedést, mert a fúvókák elhelyezése szakaszos. Egy másik ugyancsak ismert megoldás szerint a tömlőzött-huzalt egy ékalakú, felül nyitott vezetékben vezetik, miközben a vezeték alján (hajlítási élében) lévő résen át. a huzal haladási irányára merőlegesen, levegőt szívatnak keresztül. A résen átszívott levegő a tömlőzött-huzalt körüláramolja és aközben leszárítja. E megoldás jó szárítóhatással rendelkezik, és már alkalmas a kritikus 500 m/pere feletti kihuzósebességgel tömlőzött-huzalok szárítására is. Hibája azonban, hogy a nagy intenzitással áramló levegő rányomja a haladó tömlőzötthuzalt a vezeték felületére, közöttük súrlódást-tapadást ébreszt, amiáltal a vezeték gyors kopását, időelőtti elhasználódását, következésképpen azok gyakori cseréjét okozza, azonkívül szükségtelenül megnöveli a kihúzóerőt, ami többlet-energia felvételt, és ismétlődő huzalszakadásokat eredményez. E hibák a kihúzósebesség emelkedésével növekednek, mivel a nagyobb kihúzósebességgel tömlőzött huzal leszárításához a nagyobb sebességgel arányos szárító-levegőmennyiség átszívása szükséges, ami még nagyobb erővel nyomja a huzalt, és tovább növeli a kihúzóerőt. A találmány, az elé kitűzött cél értelmében megszünteti 177297
