177295. lajstromszámú szabadalom • Forgórostélyos röpítőtörő szélasség szerinti osztályozásra alkalmas pálcás rostéllyal
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI 177295 LEÍRÁS * SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ISI Bejelentés napja: 1978. IX. 25. (CE—1184) Nemzetközi osztályozás: B 02 C 13/284 Közzététel napja: 1981. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XI. 30. E -Feltaláló: Szabadalmas: Nagy Egon oki. gépészmérnök, Budapest Chemimas Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Forgórostélyos röpítőtőrö szélesség szerinti osztályozásra alkalmas pálcás rostéllyal A 160.238 lajstromszámü magyar szabadalmi leírásból ismert forgórostélyos röpítőtörőt főként olyan aprítási feladatok elvégzésére alkalmazzák, amelyeknél élesen lehatárolt felső szemnagyságú, egyenletes szemszerkezetű töret előállítása a cél. 3 Mint ismeretes a forgórostélyos röpítőtörő különböző kőzetek, ásványok, továbbá ipari termékek, ill. melléktermékek aprítására szolgál, amennyiben azok fizikai állapota az ütve-törést és száraz osztályozást lehetővé teszi. A forgórostélyos röpítőtörő tehát nem alkalmas plaszti- 10 kus, tapadós, nedves anyagok aprítására. A hagyományos röpítőtörőkkel szemben olyan töretét állít elő, amelynek felső szemnagysága élesen lehatárolt. Ennek következtében alkalmazása főként ott előnyös, ahol kevés finom termék képződés mellett egyenletes szemnagyságú töret elő- 15 állítása kívánatos. Ilyen alkalmazási terület pl. az építőiparban az ún. ,.No fines” eljárás amelyhez csak a 10—20 mm-es szemnagyságú mészkőzúzalék használható fel. Egy másik alkalmazási területe a forgórostélyos röpítő- 20 törőnek az, ha a felső szemnagyság határt élesen be kell tartani. Ez pl. akkor szükséges, ha a töretét olyan finomőrlő berendezésben kívánják tovább aprítani, melynél a feladott anyag maximális szemnagysága pontosan betartandó. 25 A forgórostélyos röpítőtörőnél a töret kalibrálását egy. az ütőforgórész körül forgó, hengeralakú rostély végzi, amely egyben ütköző felületként is szolgál az aprításnál. E rostély végzi a törendő anyag folyamatos feladását is az ütőfotgórészre: 3« 2 A fenti hármas feladat ellátására a gyakorlatban a pálcákból kialakított rostélyszerkezet vált be a legjobban, mert jó anyagfelhordó képessége mellett kellő szilárdsággal. merevséggel rendelkezik. Ezen kívül a pálcás rostélykősár szerelése, javítása egyszerű, a rostélypálcák gyártása könnyű és olcsó. Az eddig alkalmazott rostélypálcák megegyeztek a kalapácsos malmoknál ismert pálcakialakításokkal. E pálcák között az osztályozást végző hosszúkás rés csak vastagság szerinti egydimenziós osztályozásra alkalmas. A kalapácsos törőknél ez elegendő, mivel a töret maximális szemnagysága jelentősen kisebb a résméretnél. A forgórostélyos röpítőtörőnél azonban sok anyagszem vastagság i eléri a résméretet, mert a verőlécek által megütött an\ne-.zeniek közel merőlegesen ütköznek a rostély felületre. így annak nyílásain könnyen átjutnak. A töret ezáltal sok olyan lapos szemet is tartalmaz, amelynek vastagsági mérete megfelelő, szélessége azonban jelentősen nagyobb a résméretnél. Ezek a szemek négyzetes lyukazású ell nor/ö szitán nem tudnak átesni, ezért méreten felülinek számítanak. Az eddig ismert pálcákból kialakított rostélyok tehát szigorúbb osztályozási követelmények kielégítésére nem alkalmasak. E rostélyokkal a kívánt felső szemnagysághatár csak úgy biztosítható, ha a pálcák közötti rést a maximális szemnagyságnál jelentősen kisebbre állítják be. Ez természetesen lecsökkenti a rostély átbocsátó képességét és a töret egyenletességét, mert a szemnek túlaprítását eredményezi- Ennek következtében csökken a résméret hez közel-177295
