177269. lajstromszámú szabadalom • Berenezés aluminium elektorlizáló kemencében történő előállításához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 177269 LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. IV. 22. (SCHE—601) Nemzetközi osztályozás: C 25 C 3/06 Elsőbbsége: 1976. V. 13. (601 /76) Svájc Közzététel napja: 1981. II. 28. 1 ^ Szabadalmi T4f ^ j XL TULAJDONÉ-^' Megjelent: 1982. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Tschopp Theodor oki. mérnök, Zoliikon, Svájc Schweizerische Aluminium Aktiengesellschaft, Neuhausen. Svájc ;3. Berendezés alumínium elektrolizáló kemencében történő előállításához A találmány tárgya berendezés aluminium elektrolizáló kemencében történő előállítására, ahol elektrolizáló cellá­ban lévő olvadékba fölülről anód nyúlik be, és az anóddal szemben katódtömb van elhelyezve, az anód és a katód között kiváló alumínium pedig katódkéní működik. Az alumíniumnak elektrolízis útján történő előállítása során ismert módon alumíniumoxidot (A1,0,), azaz tim­földet oldanak olyan íluorid-olvadékban, amely nagyrészt kriolitból (Na3AlF6) áll. A katodikusan kiváló alumínium a fiuorid-olvadék alatt gyűlik össze az elektrolizáló cellá­nak többnyire szénből készült fenékrészén. Az itt össze­gyűlő folyékony alumínium felülete képezi így a katódot. A ffuorid-olvadékba benyúló anódokon az elektrolízis so­rán az alumíniumoxid felbomlásából származó oxigén vá­lik ki. A kivált oxigén az elektrolízis folyamán az anód széntartalmával szénmonoxiddá és széndioxiddá egyesül. Az elektrolizáló cellában lévő fiuorid-olvadék villamos vezetőképessége a folyékony alumíniumhoz képest olyan rossz, hogy az anódból, illetve az anódokból az elektroli­záló cella fala irányába kilépő elektrolizáló áram a fluorid­­olvadékon lényegében függőleges irányban áramlik át, azaz a függőleges áramsűrűség az elektrolitban, illetve a fluorid-olvadékban mindenütt egyenletes. Ugyanez azon­ban nem mondható el az elektrolizáló cella alján lévő szén­tömbről, és az ebben elhelyezett, például vasból készült katódtüskékről. A széntömbben, a katódtüskékben és az ezek közötti érintkezési felületeken a villamos tulajdonsá­gok különbözőek, ezért a széntömbben a cella falainál vi­szonylag nagy az áramsűrűség a cella középrészéhez viszo­nyítva. Ennek megfelelően az áramvonalak eloszlása a ka­? tódtömbön lévő alumíniumolvadék alsó részében akkor is inhomogén, ha a felső részében az áramvonalak eloszlása teljesen egyenletes. A folyékony alumíniumban vízszinte­sen fellépő áramkomponensek igen káros hatásúak, és 5 a folyékony alumíniumban elkerülhetetlenül fellépő mág­neses indukciós komponensekkel együtt olyan kifelé irá­nyuló erőket hoznak létre, amelyek az elektrolitban létre­jövő komponensektől erősen eltérőek, és az alumíniumol­­vadek felboltozódásához, illetve káros áramlások létrejöt- I ) téhez vezetnek. A jelen találmánnyal olyan megoldás kialakítása a cé­lunk, amelynek segítségével elérhető, hogy az alumínium­olvadékban ne lépjenek föl vízszintesen kifelé irányuló áramkomponensek, azaz a függőleges áramsürűség, illetve I s áramvonal-eloszlás az alumíniumolvadékban is egyenletes legyen. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az alumíniumolvadék, illetve a katód, valamint a ka­­tódtüskék között a villamos vezetőképességet, az elektroli­tú záló cella középrészétől a szélei felé oly módon csökkent­jük, hogy a kiváló alumíniumon keresztül az elektrolizáló cella teljes szélességében felületegységre számítva azonos áramsürűség haladjon át. A villamos vezetőképességnek oly módon történő meg- 25 változtatásához, hogy az alumíniumolvadékból az elektro­­tizáló cella teljes szélességében felületegységenként azonos áramsűrűség lépjen át a katódtömbbe, a katódtömb és a benne lévő katódtüskék közötti villamos kapcsolatot kell szabályozni. A találmány szerint ez úgy történik, hogy a 30 katódtömb és a katódtüskék közötti villamos kapcsolat az 177269

Next

/
Oldalképek
Tartalom